Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Meszlényi... ----

Magyar Magyar Német Német
Meszlényi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Meszlényi

-család, a Dunántúl egyik ősrégi nemesi családja, mely a vasvármegyei Meszlen községben 1440 körül már mint birtokos szerepel. M. Máté 1480. osztozik vasvármegyei birtokaiban testvéreivel. 1526. Mohácsnál M. Ambrus elesik. 1569. a család a török háborukban elveszett nemesi okmányaiért új címeres- és adomány-leveleket nyer s ekkor szakad le a család Fejér vmegyébe, hol jelenleg virágzik, birván a velencei, nagydaádi és belecskaibirtokokat. A család 1580-tól e vmegyében szerepelt, melynek több alispánt s országgyülési követet adott.A legújabb időkben M. Rudolf az 1848. országgyülésen Fejér vmegye követe, Kossuth Lajosnénak bátyja volt. Felesége Kossuth Zsuzsanna volt (l. Kossuth). M. Károly Fejér vmegye volt alispánja, M. Gyula (l. o.) szatmári megyés püspök, pápai kamarás. M. Lajos (l. o.).

1. M. Gyula, szatmári püspök, szül. Velencén, 1832 jan. 22. jómódu közbirtokos szülőktől. Elemi és középiskoláit Pécset és Székesfehérvárt, teologiai tanulmányait pedig a bécsi Pázmány-intézetben végezte. Pappá szenteltetett 1854 jul. 27. mint a nagszombati konviktus tanulmányi felügyelője és főgimnáziumi tanár, Scitovszky primás által. 1857. a primási udvarba került, honnan 1866 febr. 10. a komáromi plébániát nyerte el. Innentől gyorsan emelkedett. 1869 jun. 12. szt.Mórról nevezett apát, 1881 nov. 6. esztergomi kanonok és papneveldei rektor, 1887 okt. 17. szatmári püspök. M. az u. n. szalon-főpapok közül való, aki jelmondatához hiven simán, szeretettel és békével érvényesíti azon elveket, melyekért mások vért ontanak és perzselő lángot gyujtanak. Ifju kora óta ismeretes szeretetreméltóságáról és szellemességéről, amivel sokszor többet visz keresztül, mint a heveskedők. Épp azért második Haynaldnak is lehet őt mondani, annál inkább, mert külső megjelenésében is nagyon sok vonás van, ami a legelegánsabb főpapra emlékeztet. Mint püspök egyébiránt visszavonultan él s a napi politikába csak akkor avatkozik, mikor főpásztori kötelességei ezt mulhatatlanul megkivánják. Mint Haynald a tudományokban lelte kedvét, M.-nek is megvan egy kedves foglalkozása: mint az egykori szentéletü szathmári püspöknek, a nagyhirü Hám János emlékének kiváló tisztelője, mindent elkövet, hogy nagynevü elődje emlékét fölelevenítse s ha lehetséges, a szent életü főpapot a boldogok közé iktattassa. E végből a szent életü előd élettörténetét már két ízben is megiratta és saját költségén kinyomatta: latinul Keszler c. püspök, magyarul pedig Irsik apát által. M. az irodalomnak bőkezü mecenása, sőt maga is irt néhány kisebb munkát. Ezek közül felemlítjük: La Salette. A B. Szűz Mária, mint fájdalmas anya megjelenésének leirása Franciaországban, a la salettei hegységben (Komárom 1877).

2. M. Ilona, Ambrozovics Béla (l. o.) felesége, irónő, szül. Pesten 1843 febr. 22. 1852 tavaszán száműzött édesanyjával, Meszlényi Rudolfné szül. Kossuth Zsuzsannával Brüsszelbe, onnét egy év mulva Amerikába került. 1854. anyja halála után nővérével, Gizellával együtt egy new-yorki úrnő, Mrs. Cruger, vette magához és az ottani legjobb nevelő-intézetben való kiképzéséről gondoskodott. 1863 végén visszatért hazájába beteg nővéréhez, ki félévvel előbb mint Ambrozovics Béla neje jött volt vissza. Nővérének 1865. bekövetkezett halála után hátrahagyott fiának, Dezsőnek nevelésében találta hivatását. Többször megfordult Olaszországban, hosszabb időt töltve nagybátyjánál Baracconeban. Ott vette nőül 1876. Ambrozovics Béla. 1889. megjelent tőle a Meghallgatott ima c. angol (vallás-erkölcsi irányu) gyermek-regény, 1895. Tündérmesék a való életből címen a serdülő ifjuságnak szánt három elbeszélés. Folyóiratokban és napilapokban is jelentek meg tőle dolgozatok, leginkább komoly irányuak.

3. M. Lajos, politikus, országos képviselő, szül. Kőszegen 1852 aug. 12. Pozsonyban és Pesten jogot tanult, aztán Fejér vmegye tiszteletbeli aljegyzője, majd szolgabirája lett. A függetlenségi pártot M. szervezte Fejér vmegyében s annak élén folyton vezérszerepet vitt; 1881-92. a bodajki kerületet képviselte, ekkor Csákváron választották meg.Tagja a közigazgatási bizottságnak; a házban humoros közbeszólásai miatt népszerü. részt vett a boszniai hadjáratban is.

4. M. Terézia, Kossuth Lajos neje, l. Kossuth.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is