Mészpát
(kalcit), szénsavas mész (CaCO3) hatszöges
rendszerbeli romboédrikus kristályokban; az alapalak romboéder 74° 55" szöggel,
mely azonban magában nem gyakori (Poretta Bologna mellett). Nincs ásvány,
melynek kristályalakjai annyira változatosak, sokfélék lennének, mint a M.-éi.
Ikerkristályok is gyakoriak és változatosak. A kristályok legtöbbször felnőttek
és pedig nagyon különféle nagyságban és tisztaságban. Van egészen viztiszta és
teljesen átlátszó, leginkább azonban sárga, barna, feketés, ritkán zöld vagy
kék. Kitünően hasad a romboéderlapok irányában, hasadási romboéder-alak
M.-darabból könnyen alakítható. K. 3. Fs. 2,7. Az átlátszókon kitünően
észlelhető a kettős fénytörés. Különösen jól észlelhető ugy a legtökéletesebb
hasadás, mint a kettős fénytörés az Izland szigetéről való viztiszta, teljesen
átlátszó, üvegfényü M.-on, melynek izlandi pát a neve (l. o.). Az izlandi
páthoz hasonló viztiszta, átlátszó M.-ot kitünő kettős fénytörése miatt kettőző
pátnak is mondják. Némelykor ásványzárványok is láthatók benne. Érdekesek és
nevezetesek e tekintetben a Páris közelében (Fontaineblau, Bellecroix), továbbá
Bécs mellett (Sievring), Vesztfáliában (Brilon) stb. előforduló M.-kristályok
(romboéderek), melyeket finom homokszemek mintegy kitöltenek és olyforma
benyomást keltenek, mintha a kristályok homokból volnának; el is nevezték őket
homokkő-kristályoknak. Homoktartalmuk 50-80%. Nemcsak kristályokban, hanem
kristályosan is ismeretes a M. és ilyenkor persze átmenetet képez a mészkőhöz, mely
kettő között szoros határt vonni nem lehet. Nagyon szép M.-kristályok
ismeretesek Budáról (Kis-Svábhegy), Selmecről, Kapnikról, Moravicáról,
Dognácskáról, Nagyágról, Zalatmáról, Boicáról stb. Hiresek a Harz, valamint a
Cornwall (Derbyshire) és Pribram (Csehország) bányáiból valók. L. m.
Kalciumkarbonát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|