Metán

(methan), metilhidrogén, mocsárgáz. Igen fontos szénhidrogén-vegyület, az u.n. paraffin-sorozat első tagja. A M. ez idő szerint a szén és hidrogénből álló vegyületek között a legegyszerübb, képlete CH₄. A természetben igen el van terjedve, nagyobb mennyiségben egyes kőszénbányák üregeiben (80-96%) és a pennsylvaniai petroleumforrásokból kitóduló gázokban (60-90%) található. A persák szent tüze Bakuban nem egyéb mint a föld alől kitóduló, égő M. Csekély mennyiségben néhány ásványvizben (Herkulesfürdő), a gyomor gázaiban és a házi állatok kilehelt levegőjében is előfordul. A M. nagyon sokféle módon képződik, igy különösen a növények rothadásakor, ha az a levegő kizárása és viz jelenlétében történik. Az álló vizek és mocsarak fenekét ellepő iszap felzavarásakor feltóduló gáz jelentékeny mennyiségü M.-t tartalmaz. Képződik továbbá igen sok szerves anyag (fa, kőszén, stb.) száraz lepárlásakor, ezért a világító gáznak sohasem hiányzó alkatrésze. Szintetikus úton először Berthelot állította elő széndiszulfidgőz és kénhidrogéngáz elegyének izzó rézen való keresztül vezetése révén. Igen sokféle módon előállítható; rendesen ugy szokás, hogy vizmentesnátriumacetátot nátronmésszel keverve üveg retortában hevítenek.L. még Bányagáz.

Forrás: Pallas Nagylexikon