Metellus

-család, híres ókori nemzetség Rómában, mely a Caeciliusok genséhez tartozott. Jelesebb tagjai a következők:

1. Lucius Caecilius M., a nemzetség fényének és hírnevének alapvetője, Kr. e. 251. konzul 250. mint prokonzul megverte a karthagói Hasdrubalt Panormos mellett Sziciliában. 247. másodízben konzul, 243 óta pontifex maximus, mely állásában 241. a Kaptolium égzése alkalmával hősies magatartást tanusított és szemevilága árán megmentette a veszélyeztetett palladiumot. Megh. 221. Fia Quintus 206. konzul, a következő évben diktátor. Ennek fia

2. Quintus Caecelius M. Macedonius, Kr. e. 148. prétor, mint ilyen leverte Andriscust, a makedóniai trónkövetelőt; majd az achájokat verte meg kétszer (Skarphaea és Chaeronaea mellett), s a következő évben triumfust tartott Makeonia felett. 143-142. mint konzul és prokonzul dicsőségesen harcolt Hispániában Viriathus ellen; 134. cenzor (első eset, hogy plebejust erre a méltóságra emeltek). Megh. 115.

3. Quintus Caecelius M. Numidicius, Kr. e. 109. konzul lévén, ismételten Jugurthát, de a népnek kivánságára kénytelen volt a hadműveletek vezetését Mariusnak (l. o.) átadni. 102. cenzorrá választották, de két évvel később száműzték, mert Saturninus telektörvényére a hivatalos esküt letenni vonakodott. Száműzetése idejét Szmirnában töltötte, később visszahívták, de 91. meghalt, közhiedelem szerint mérgezés következtében.

4. Quintus Caecelius M., azelőbbinek fia, melléknevén Pius, amiért hogy atyjának visszahívása mellett buzgólkodott. Kr. e. 89. prétor, később hadvezér a szövetségesek ellen való háborúban, melynek végeztével Sulla pártjára állott és Marius híveit ismételten megverte. 80. konzul Sullával együtt, aki azután a Sertorius ellen való háborút bízta reája. Ebben nem nagy szerencsével működött, mindazonáltal 74. megkapta a szokásos triumfust. Megh. 64. v. 63.

5. Quintus Caecelius M. Creticus, Kr. e. 69. konzul, 68-66. prokonzul, és mint ilyen Kréta szigetének meghódítója. Ezen győzelme után a szenátus Catilina párthívei ellen küldötte őt, kiket Apuliában metört és 62. triumfust is tartott felettük.

6. Quintus Caecelius M. Celer, a Mithridates elleni háborúban mint legatus harcolt Pompejus oldala mellett; Kr. e. 63. prétor, mint ilyen elzárta Catilinát az Alpesek szorosaitól. Később Gallia Cisalpina helytartója, 60. konzul. Kikelt Caesar telektörvénye ellen. Megh. 58., állítólag méreg folytán, melyet neje, Clodia adott be neki.

7. Quintus Caecelius M. Nepos, az előbbinek testvére, Kr. e. 67-63. Pompejus legátusa a kalózháborúban és a Mithriadates ellen háborúban. 62. néptribun, mint ilyen inditványozta, hogy Cicero helyeztessék vád alá, amiért Catilina párthíveit kivégeztette. 57. konzul volt.

8. Quintus Caecelius M. Pius Scipio, Scipio Nasica fia volt és csakis azáltal jutott a M.-családba, hogy Quintus M. Pius örökbe fogadta. Nyilvános pályáját azon kezdte, hogy segítségére volt Cicerónak Catilina és társainak leleplezésében; Kr. e. 60. tribun lett, majd az 52.év második felében Pompejusszal együtt konzul. Mint az utóbbinak hive és rokona (leánya, Cornelia, Pompejusnak felesége volt), nagy része volt amaz emlékezetes határozatban (Kr. e. 49.), mely Caesart a köztársaság ellenségének nyilvánította, s amely tulajdonképen az egész polgárháborunak külső okául tekintendő. A nagy mérkőzés kezdetén őt küldötték Sziriába, hol az ottani csapatok élére állott és azokat hevenyészett toborzásokkal kiegészítette. Ezt a feladatot megoldván, tevékeny része volt a polgárháboru két döntő csatájában: Pharsalusnál a középső csatarendet, Thapsusnál éppenséggel az egész haderőt vezette. Az utóbbi csata után 12 hajóval Hispaniába akart menekülni, de útközben Caesar hiveinek kezébe került és életét vesztette.

Forrás: Pallas Nagylexikon