Mételyek
(állat, Digenea, Distomeae), a laposférgek osztályának
szívóférgek rendjében a második alrend, melynek fajai mindannyian belső
élősködők és legfölebb csak két szívókorongjuk van. Fejlődésük
nemzedékváltozással történik. Testük általában lapított, levélforma.Szájnyilásuk
rendesen a test mellő részén fekvő szívókorongba nyilik. Második szívókorongjuk
a hasoldal mellső harmadában vagy középen fekszik. Kifejlődött állapotukban
szemük nincs. petéikból csillangós kis lárvák fejlődnek ki, amelyek egy ideig a
vizben szabadon úszkálnak, majd betolakodnak a vizi csigák és kagylók májába.
Itt levetik csillangó köntösüket és vagy alaktalan tömlőkké, u. n.
sporocystákká, vagy pedig szájnyilással, béllel és farkkal biró rediákká
változnak, melyeknek belsejében belső sarjadzás útján az u. n. cerkariák
fejlődnek ki. A cerkariák egy idő múltán elhagyják a gazda-csiga vagy kagyló
máját, a vizbe vándorolnak ki s itt farkuk segélyévelvígan úszkálnak. A szabad
életet azonban ezek is megunják és gazdát keresnek. Befurakodnak csigákba vagy
kagylókba, illetőleg ezeknek májába, de farkukat kivül hagyják. Itt aztán
betokozódnak és ivaréretten distomákká válnak, de hogy teljesen
kifejlődhessenek, a csigákkal együtt juhokba kell bevándorolniok, ez pedig
akkor történik meg, mikor a kis csigát a juh megissza. A belében a kis distoma
elhagyja tokját, a vérpályákon vándorútra kél s igy a májba jut, hol ivaréretté
lesz. A szívókorongok száma alapján Distomidae vagy két- és Monostomidae vagy
egyszívókorongosok családjába osztatnak. Az első családba tartozik a májmétely
(l. o.), a másodikba a Monostomum-fajok, melyek kifejlett állapotban a vizi
madarak élősködői.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|