Méterrendszer

a méterre (l. o.) mint hosszegységre alapított mértékrendszer, melyet Franciaországban az 1799. törvény alapján bevezettek. A tizes beosztásnak szigoru keresztülvitele miatt a legtökéletesebb mértékrendszer. Tudományos méréseknél a M. kizárólag alkalmazásban van. Anglia, Dánia, Oroszország és Montenegro kivételével egész Európában a gyakorlati élet számára is törvényesen bevezették. A M. általános elfogadását nagy mértékben elősegítette az 1875 máj. 20. Párisban kötött «nemzetközi méterkonvencio», melyhez 18 állam hozzájárult. Ennek alapján létesült Párisban a Bureau International des poids et mésures, melynek feladata a minta méter és a minta kilogramm elkészítse.

A méternek törvényesen megállapított jele m. A m. alacsonyabb egységei. ¹/₁₀ m. = deciméter (dm.); ¹/₁₀₀ m. = centiméter (cm.); ¹/₁₀₀₀ m.= milliméter (mm.); ¹/₁₀₀₀ mm. = mikron (m v. M). Magasabb egységei közül leghasználatosabb a kilométer (km.) = 1000 m. A terület egysége a négyzetméter (m²), azaz oly négyzet, melynek minden oldala = 1 m. Alacsonyabb egységek: négyzetdeciméter (dm²) = ¹/₁₀₀ m²; cm² = ¹/₁₀₀₀₀ m²; mm² = ¹/₁₀₀₀₀₀ m². Magasabb egységek: ár (a) = 100 m²; hektár (ha.) = 10 000 m²; km² = millió m². A térfogat egysége a köbméter (m³) a megfelelő alacsonyabb és magasabb egységekkel: liter (l.) = ¹/₁₀₀₀ m³; deciliter (dl.) = ¹/₁₀ l.; köbcentiméter (cm³) = ¹/₁₀₀₀ l.; köbmilliméter (mm³) = ¹/₁₀₀₀ cm³ stb.

A M. tömegegysége a kilogramm (kg.), a Párisban őrzött platina kocka tartalma, mely közel egyenlő 1 liter 4°C. hőmérsékletü desztillált viznek tömegével. A kg. ezredrészét gramm-nak (g.) nevezik. 10 g. = 1 dekagramm (dkg.); 100 g. = 1 hektogramm (hg.); 100 kg. = 1 métermázsa; 1000 kg. = 1 tonna; 1 decibramm (dg.) = ¹/₁₀ g.; 1 centigramm (cg.) = ¹/₁₀₀ g.; 1 milligramm (mg.) = ¹/₁₀₀₀ g.

Forrás: Pallas Nagylexikon