Metianu

János, román gör. kel. püspök, szül. Zernestben (Fogaras) 1828. Atyja u. o. földbirtokos volt. Az elemi iskolákat szülőfalujában, a középoktatásban a brassói róm. kat. gimnáziumban részesült, Kolozsváron bölcsészetet hallgatott. Ezek elvégzésével teologiát hallgatott Szebenben (1847-50). Mint végzett teologus lett törcsvári főjegyző, mely állásban 1853-ig maradt, mikor Rozsnyóban pappá választották. 1858. a zernesti esperesség ügyvezetőjévé nevezi ki Saguna, később esperessé lett u. o. (1869). Mint még egészen ifju papot választották meg zsinati, majd kongresszusi taggá, az egyházügyi tanács élethossziglani tagjává. Mint zernesti esperes ezt mindenképen emelte. 1865. a kolozsvári országgyülésen mint képviselő jelent meg. 1875. a nagyváradi egyházkerület vakáriusa lett, s még ez évben aradi püspök. Az eddig elhanyagolt egyház és iskola szép virágzásnak indultak minden téren az ő vezetése mellett. Teremtett itt papi (ma több 200 000 frtnál) és tanítói (közel 100 000 frt) és ezek árvái és özvegyeinek nyugdíjalapot. Papi szemináriumot és egy tanítói internátust létesített. Alapított egy nyomdát, melyet az egyháznak ajándékozott. 1879. a vaskorona-rend középkeresztjével tüntették ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon