Metilamin

(methylamin). Az aminek csoportjába tartozó szénvegyület, mely ugy származik az ammoniákból (NH₃), ha abban egy hidrogén atomot az egyvegyértékü metil-gyökkel (CH₃) pótolunk: képlete tehát CH₃.NH₂. A M. előfordul a Mercurialis annua és a Mercurialis perennis nevü növényekben, továbbá a csontolajban, a nyers faszeszben stb. és igen sokféle módon képződik, igy számos szénvegyület szétbomlásakor (glikokol, szarkozin, kreatin, kaffein, teobromin, kodein, morfin stb.), a metilnitrátnak és ammoniáknak beforrasztott csőben való hevítésekor, vagy amikor ciánhidrogénre hidrogén hat a keletkezés pillanatában (in statu nascendi). Előállítása legkönnyebben ugy történik, hogy acetobromamidot káliumhidroxiddal melegítenek. A M. szintelen, az ammoniakhoz hasonló szagu gáz, amely a lehűléskor -6°-on forró folyadékká sürüsödik meg; vizben rendkivül könnyen oldódik (1 térfogat viz 12°-on 1150 térfogat M.-t old fel), oldata erősen lúgos kémhatásu. Kémiai sajátságai az ammoniákéhoz igen hasonlók, de attól abban is különbözik, hogy a M. a levegőn meggyujtható. Savakkal igen könnyen egyesül és ekkor a megfelelő M. sók keletkeznek. Izzó káliumon keresztül vezetve, ciánkálium és hidrogén képződik belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon