Metodisták

E nevet eredetileg 1729 körül egy oxfordi tanuló adta a Wesley testvéreknek és több hasonló gondolkozásu ifjunak, kik, mint az oxfordi különböző iskolák tanulói, a hétnek bizonyos estéin főleg vallásos beszélgetésre szoktak összejönni. Valószinü, hogy a metodista név ama pontos, rendszeres (metodikus) eljárásukra való célzással ruháztatott reájuk, amellyel rendes időközökben, p. a szentiratok tanulmányozására, a betegek és foglyok látogatására jöttek össze. Majd későbben Wesley és társai követőire ment át e név, s végre mindazon különböző szektákra, melyek a maguk eredetét közvetve vagy közvetlenül a Wesley János által kezdeményezett nagy vallásos mozgalomra viszik vissza. Wesley megalakítván az Első metodista társulatot, ilyenek Oxfordon kivül Angolország más részeiben is csakhamar alakultak. Wesley az általa alapított társulatokat osztályokra osztotta, egy-egy osztályban köülbelül 12 személlyel, kik egy vezető felügyelete alatt állottak, kinek kötelességei részben vallásiak, részben pénzügyiek voltak. Több társulat egy kört alkotott, amely aztán gondoskodott a maga körében 2-4 prédikátornak beállításáról. Egy prédikátor ugyanazon gyülekezetben legfentebb három évig szolgálhat, fősúlyt a gyülekezeti tagokkal való folytonos érintkezésre helyezvén. A körök lelkészei évenkint egyszer kerületi gyülésekre jönnek össze, melyeknek pénzügyi s általában világi jellegü ügyeiben a világi tagok is teljes szavazati joggal részt vesznek. A legfőbb egyházi hatóság a M.-nál a konferencia, melyek közül az első Wesley János elnöklete alatt 1744. tartatott. E konferencia most 100 lelkészből áll, s benne a felekezet minden lelkészének jellemét szigoru birálat alá veszik; a segédlelkészeket ezen testület bocsátja ki, az alsóbb egyházi hatóságok összes ügyvezetését itt vizsgálják felül, egyszóval az egész felekezet ügyeiben legfelsőbb fokon itt intézkednek. Hittani nézeteiket illetőleg, a Wesley-féle M. ortodox, protestáns és evangeliumi irányu keresztényeknek óhajtják magukat tekintetni, főként abban különbözvén a kálvinistáktól, hogy a kiengesztelődés egyetemességének és szabadságának alapjára helyezkedve, visszavetik a kálvini preesztinációtant, s mig vitatják az akarat szabadságát és az ember felelősségét, más oldalról - a bibliára támaszkodva - tanítják az embernek Ádámban való teljes elestét s önmagától való felkelésének abszolut lehetetlenségét is. Isteni tiszteleteiket többé-kevésbbé az anglikán egyház liturgiája szerint rendezik be és tartják; néhol a hallgatóság istentisztelet közben oly vallásos érzelmi kitöréseket engedvén meg magának, melyek egy idegen hallgatóra igen sajátságos hatást gyakorolnak. Sok felekezetre oszlottak föl az idők folyamán. Nevezetesebb közülök: Amerikában a metodista püspöki egyház; a metodista protestáns egyház; a Wesley-féle amerikai metodista egyesület; a déli metodista püspöki egyház; Afrikában az afrikai metodista püspöki egyház; az afrikai metodista püspöki Sion-egyház; magában Angolországban a metodista új egyesület; a primitiv M.; a független M.; a bibliai keresztények; az egyesült szabadegyházi M., s ide sorozhatók a velszi kálvinista M. is. Wesley halálakor (1791) a metodista társaságok már elterjedtek az egyesült királyságban, Európa szárazföldjének több országában, az északamerikai Egyesült-Államokban, a Nyugat-Indiákon, s számuk 80 000-re ment. Ma a világon elterjedt minden árnyalatu M.-nak van 31 436 rendes papjuk, 85 083 lajkus igehirdetőjük, s a hozzájuk tartozó lelkek számát ők maguk 20 millióra becsülik. Ebből a sokkal nagyobb szám (több mint 14 millió) Amerikára esik.

Forrás: Pallas Nagylexikon