Metszet
rövid nyugvópont a verssor belsejében, ugy hogy ott a szó is
végződik. Megkülönböztethető 1. a sor-M., mely rendszerint a hosszabb sorokban
fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja; ez
ismét kétféle, u. m. a) dierézis (l. o.), b) ceruza (l. o.). Megkülönböztethető
2. a láb-M., mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek,
mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek;
az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket (l.
Hexameter). Voltakép a ceruza is láb-M., de olyan, mely az egész sor
nyugvópontjául szolgál, s a csoportosítást ugy is végezhetjük, hogy dierézis a.
m. sor-M., cezura a. m. láb-M., de bizonyos versekben van egy állandó cezura,
mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A
magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik
versformákban gyakran keresztezik egymást. - M. a művészetben, l. Fametszet,
Rézmetszet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|