Meurthe-et-Moselle

(ejtsd: mört e mozell), francia département Luxemburg, Belgium, Meuse és Vosges között, 5232 km² területtel, (1891) 444 150, 1 km²-re 84 lak. A Vosges és az Ardennek ágai takarják, amelyek a lunévillei járásban 7-700 m.-nyi magasra emelkednek. Franciaország ezen egyik legerdősebb départementjét a Mosel és mellékfolyói: Euron, Madon, Bouvade, Ingressin, Terrouin, Meurthe, Eche, Seille és Alzette, továbbá a Maas mellékvizei, a Vannes és Chiers öntözik. Az éghajlat meglehetősen zord; tulajdonképen csak nyár és tél van. A szántóföldekre 2143, a legelőkre 159 km² esik. Főtermékek: gabona (1 556 000 hl. búza, 80 000 hl. rozs, 68 400 hl. árpa, 1 794 000 hl. zab), burgonya (5 millió hl.), azonkivül cukorrépa, komló és bor (10 évi átlagban 444 435 hl.). A házi állatok közül leginkább lovakat (56 348), juhokat (118 997), sertéseket (101 800), szárnyasokat és méheket tenyésztenek. A folyókban számos a hal és a rák. Ércekben a département gazdag; vasérc-termelésben (1 715 900 t.) egyike a leggazdagabbaknak Franciaországban; bányásznak azonkivül márványt, alabastromot és kősót. Ásványvizforrások, illetőleg fürdők: a moussoni, Pont-a-Moussonnál és a st. thiébaulti Nancy közelében. Az iparágak közül a pamutipar Nancyban és környékén, a kesztyükészítés Lunéville körül, a bőrgyártás, szeszégetés, tégla- és mészégetés, papir-, kártya-, szappangyártás, hangszerkészítés és az üvegipar a legjelentékenyebbek. Ez utóbbira nézve Baccarat egyike Franciaország legjelentékenyebb gyárainak. A Rajna-Marne-csatorna átszeli M.-t. Járásai: Nancy, Lunéville, Toul és Briey; fővárosa Nancy. M. 1871 óta áll fenn, amikor Meurthe nagyobb és az elveszett Moselle département fenmaradt csekély részéből alakították. E két département 1791. a lotaiai hercegség részeiből, továbbá Metz, Toul és Verdun püspökségekből alakíttatott. V. ö. Joanne, Géogr. de M. (1876 óta több kiadás) és Braconnier, Carte géol. et agronometrique de M. (1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon