Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Meuse... ----

Magyar Magyar Német Német
Meuse... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Meuse

(ejtsd: mőz), 1. francia département belga Luxembourg, Ardennes, Meurthe-et-Moselle, Vosges és Haute-Marne közt, 6228 km2 területtel, (1891) 292 253 lak. Nagyobbára É-ról D-felé emelkedő fensíkokból áll, amelyek D-en a Langresi-fensíkhoz, É-on az Ardennekhoz csatlakoznak. A Rajna és Szajna közti vizválasztón van a Buisson d"Amanty, a département legmagasabb hegycsúcsa, É-on elhúzódó dombsor a Ny-i, K-en elhúzódó dombsor a K-i Argonne. Vizei részint a Rajna, részint a Szajna környékéhez tartoznak; az előbbi 369 606 ha.-t, az utóbbi 253 181 ha.-nyi területet foglal el. A Maas mellékvizei a Vaise, Vannes, Andon, Chiers és Oison; a Moselé az Orne de Woëvre és Yron; a Szajnáé a Marne, Saulx, Ornain és az Aisne. Az éghajlat hűvös; Verdunben az évi középhőmérséklet 10,8°. A talaj az É-i részen köves és meglehetősen kopár, D-en és a völgyekben termékeny. Gyümölcsön és zöldségen kivül terem gabonát (2 091 201 hl. búza, 81 048 hl. rozs, 571 200 hl. árpa, 2 722 550 hl, zab), hüvelyeseket, olajos növényeket, bort (tiz évi átlagban 226 274 hl. bort). Jelentékeny foglalkozási ág az állattenyésztés; az állat-állomány 54 147 db. ló, 107 217 db. szarvasmarha, 133 542 juh, 92 679 db. sertés, 22 788 méhkas; az állattenyésztéssel kapcsolatban jelentékeny a vaj- és sajtkészítés. Vasérceken kivül palát, épületköveket és Verdun közelében az u. n. marbre des Argonnest bányásszák. A vasiparon kivül iparos foglalkozás az olajpréselés, bőrgyártás, üvegkészítés, faience-, papir-, acél-, szeszgyártás, azonkivül gyapjufonás. A Rajna-Merne-csatorna 96 km.-nyi hosszuságban vonul át a départementon. Járásai: Bar-le-Duc, Commercy, Montmedy és Verdun. Fővárosa: Barle-Duc. Lotaia (373 393 ha.), Metz, Toul és Verdun püspökségek (137 130 ha.), Clermontois (34 111 ha.) és a Champagne (60 000 ha.) részeiből alakították. V. ö. Bonnabelle, Le département de la Meuse hist., géogr. et stat. (1879); Joanne, Géogr. de la M. (1878).

2. M. (Maas, lat. Mosa), a Rajna ikerfolyója a francia Haute-Marne départementban a langresi fönsíkon ered s 230 km.-nyi folyás után hajózható lesz. Franciaországban a Chiers és Semoy folyókat veszi föl, Givetnél Belgium területére lép, hol a Sambre és az Ourthe ömlik belé, majd Hollandián folyik át, mialatt a Roer, Niers és Dommel folyókkal gyarapodik s miután a St. Andries-csatornával érinti a Rajnának Waal ágát, Loevenstein mellett ezzel egyesül; ezentul Merwe, vagy Merwede a neve s aztán a Biesboschba szakad, majd Dordrechtnél ismét két ágra oszlik, melyek az É-i tengerbe ömlenek. Deltájának fő ága az Új-M., mely a legészakibb és Briel alatt ér a tengerbe; a középsőnek neve Havliet (utoljára Flakkee folyó) s Hellevoetslius alatt ömlik a tengerbe; a D-i vagy a Krammer Hollandsch Dieptől elágazik és Goeree és Schouwen közt nyomul be a tengerbe. A M. folyamhossza 804 km., vizterülete 48 600 km2, legnagyobb szélessége Gorkum mellett 325 m.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is