1. M. köztársaság egyik állama Queretaro, Hidalgo, Floscala,
Puebla, Morelos, Guerrero és Michoacan közt, 19 812 km2 területtel,
(1893) 826 165 lak. A M.-i fensík D-i része és D-i lejtője esik belé. Rajta
emelkedik a Popokatepetl (5420 m.), az Ixtaccihuatl és a Nevado de Toluca.
Nagyobb medencéi, illetőleg völgyei a M.-völgy, a quezalapai, a Rio Lermáé és a
Rio de las Balsasé. Nagy része a Tierras calienteshez tartozik és termékeny.
Arany-, ezüst-, ólom-, vas-, antimon-, kéneső-, szén-, márvány- és litográfiai
kőbányái vannak. Iparágai a szövő-, cukor- és szeszipar. Főhelye Toluca (17 000
lak.). - 2l M. köztársaság fővárosa a M.-i völgyben, 6 km.-nyire a
Texkokói-tótól, 2274 m.-nyi magasban, az É. sz. 19° 27´ 321/2 és a Ny. h. 99°
6´ alatt, több vasúti vonal mellett; környékével együtt alkotja Distrito
Federalt, a szövetségi kerületet (1200 km2). Az évi középhőmérsék
15,4°, a májusé 18, a decemberé 12°. Lakóinak száma (1893) 329 535, akik
nagyobbára kreolok, meszticek és részben indusok. Az idegenek száma megközelíti
a 2000-et. A fontosabb iparágak: a papirmalmok, agyagáruk, szivarok, bőráruk,
kalapok, arany- és ezüstórák készítése, vasöntés, fegyvergyártás, olajpréselés
és pamutfonás. Jelentékenyebb az iparnál a kereskedelem. A fontosabb kulturális
intézetek az Escuela de Medicina, a Mineria (bányászsiskola), a nemzeti
könyvtár és 4 szinház, amelyek közt a Teatro Nacional a legelőkelőbb. A
népoktatás ingyenes, de ennek dacára (1890) 176 692 volt az analfabeták száma.
M. szép egyenes utcákból áll, amelyek az egyforma és egyhangu külsejü házakat
megannyi kockákra osztják. Legnagyobb és legszebb tere a Plaza Mayor, vagy de
la Constitucion, amelynek közepét a eukaliptuszokból álló gyönyörü park, az El
Zocalo, Miksa császár alkotása foglalja el. E téren van a székesegyház,
mellette a Sagrario Metropolitano, az első plébánia-templom, a nemzeti palota
(205 m. hosszu) a szenátus üléstermével, a Palacio del Ayuntamiento vagyis
városháza és a Portales. A székesegyház, M. büszkesége, II. Fülöp rendeletére
az aztékek hadi istenének temploma helyén épült, egyszerü dór homlokzattal, dór
oszlopok által elválasztott 5 hajóval, monumentális födeles fő oltárral,
amelyet a szobrok egész halmaza díszít és kápolnájában a M.-i alkirályok és
Iturbide császár sírjával. A Sagrario rózsaszinü kövekből készített homlokzata
tul van halmozva díszítésekkel. A Portales alatt vannak a legfényesebb üzletek.
A nemzeti palota a XVII. sz.-ból egyike földünk legnagyobb épületeinek, kerülte
meghaladja az 1 km.-t, benne van a különböző hivatalokon kivül a nemzeti
muzeum, igen értékes azték régiségekkel és az obszervatorium is. Egyike a
legrégibb palotáknak a Monte Pio, amelyben állítólag Cortez is lakott. Kiválóbb
épületek még: a Mineria; a Casa de Moneda, amelyben 1537-1889. 25 084 567 190
frank értékü arany- és ezüstpénzt vertek; a Sto Domingo-, San Fernando-, La
Santissima templomok, az Escuela Nacional de Bellas Artes M.-i, olasz és
holland képekkel. A legszebb utcák: a Cineo de Mayo, amely az Opera-térről visz
a Plaza Mayorra, az Avenida Oriente és különösen a Calzada de la Reforma számos
emlékkel (IV. Károly, Guatemocin, Kolumbus stb. emléke). Ez utóbbi M.-nak
Champs-Elysées-je, vezet a Castillo de Chapultepechez, Montezuma lakóhelyének
romjain épített palotához, amelynek kertjét óriási Cupressus disticák
árnyékolják be s amely most katonai iskolául szolgál. É-felé a város közelében
van a hires Virgen de Guadalupe-templom, M. védszentjének temploma. A mai M. a
régi Tenochtitlannak, Montezuma fővárosának helyén áll; ez utóbbinak még
fenlevő romjai mutatják, hogy nagyobb volt mint a mostani M. 1847 szept. 13. az
észak-amerikai Egyesült-Államok csapatai foglalták el; 1864 máj. 12. Miksa
császár tartotta bevonulását e városba.
Forrás: Pallas Nagylexikon