Mexiko

1. M. köztársaság egyik állama Queretaro, Hidalgo, Floscala, Puebla, Morelos, Guerrero és Michoacan közt, 19 812 km² területtel, (1893) 826 165 lak. A M.-i fensík D-i része és D-i lejtője esik belé. Rajta emelkedik a Popokatepetl (5420 m.), az Ixtaccihuatl és a Nevado de Toluca. Nagyobb medencéi, illetőleg völgyei a M.-völgy, a quezalapai, a Rio Lermáé és a Rio de las Balsasé. Nagy része a Tierras calienteshez tartozik és termékeny. Arany-, ezüst-, ólom-, vas-, antimon-, kéneső-, szén-, márvány- és litográfiai kőbányái vannak. Iparágai a szövő-, cukor- és szeszipar. Főhelye Toluca (17 000 lak.). - 2l M. köztársaság fővárosa a M.-i völgyben, 6 km.-nyire a Texkokói-tótól, 2274 m.-nyi magasban, az É. sz. 19° 27´ 321/2 és a Ny. h. 99° 6´ alatt, több vasúti vonal mellett; környékével együtt alkotja Distrito Federalt, a szövetségi kerületet (1200 km²). Az évi középhőmérsék 15,4°, a májusé 18, a decemberé 12°. Lakóinak száma (1893) 329 535, akik nagyobbára kreolok, meszticek és részben indusok. Az idegenek száma megközelíti a 2000-et. A fontosabb iparágak: a papirmalmok, agyagáruk, szivarok, bőráruk, kalapok, arany- és ezüstórák készítése, vasöntés, fegyvergyártás, olajpréselés és pamutfonás. Jelentékenyebb az iparnál a kereskedelem. A fontosabb kulturális intézetek az Escuela de Medicina, a Mineria (bányászsiskola), a nemzeti könyvtár és 4 szinház, amelyek közt a Teatro Nacional a legelőkelőbb. A népoktatás ingyenes, de ennek dacára (1890) 176 692 volt az analfabeták száma. M. szép egyenes utcákból áll, amelyek az egyforma és egyhangu külsejü házakat megannyi kockákra osztják. Legnagyobb és legszebb tere a Plaza Mayor, vagy de la Constitucion, amelynek közepét a eukaliptuszokból álló gyönyörü park, az El Zocalo, Miksa császár alkotása foglalja el. E téren van a székesegyház, mellette a Sagrario Metropolitano, az első plébánia-templom, a nemzeti palota (205 m. hosszu) a szenátus üléstermével, a Palacio del Ayuntamiento vagyis városháza és a Portales. A székesegyház, M. büszkesége, II. Fülöp rendeletére az aztékek hadi istenének temploma helyén épült, egyszerü dór homlokzattal, dór oszlopok által elválasztott 5 hajóval, monumentális födeles fő oltárral, amelyet a szobrok egész halmaza díszít és kápolnájában a M.-i alkirályok és Iturbide császár sírjával. A Sagrario rózsaszinü kövekből készített homlokzata tul van halmozva díszítésekkel. A Portales alatt vannak a legfényesebb üzletek. A nemzeti palota a XVII. sz.-ból egyike földünk legnagyobb épületeinek, kerülte meghaladja az 1 km.-t, benne van a különböző hivatalokon kivül a nemzeti muzeum, igen értékes azték régiségekkel és az obszervatorium is. Egyike a legrégibb palotáknak a Monte Pio, amelyben állítólag Cortez is lakott. Kiválóbb épületek még: a Mineria; a Casa de Moneda, amelyben 1537-1889. 25 084 567 190 frank értékü arany- és ezüstpénzt vertek; a Sto Domingo-, San Fernando-, La Santissima templomok, az Escuela Nacional de Bellas Artes M.-i, olasz és holland képekkel. A legszebb utcák: a Cineo de Mayo, amely az Opera-térről visz a Plaza Mayorra, az Avenida Oriente és különösen a Calzada de la Reforma számos emlékkel (IV. Károly, Guatemocin, Kolumbus stb. emléke). Ez utóbbi M.-nak Champs-Elysées-je, vezet a Castillo de Chapultepechez, Montezuma lakóhelyének romjain épített palotához, amelynek kertjét óriási Cupressus disticák árnyékolják be s amely most katonai iskolául szolgál. É-felé a város közelében van a hires Virgen de Guadalupe-templom, M. védszentjének temploma. A mai M. a régi Tenochtitlannak, Montezuma fővárosának helyén áll; ez utóbbinak még fenlevő romjai mutatják, hogy nagyobb volt mint a mostani M. 1847 szept. 13. az észak-amerikai Egyesült-Államok csapatai foglalták el; 1864 máj. 12. Miksa császár tartotta bevonulását e városba.

Forrás: Pallas Nagylexikon