Mezey
Gyula, tanár és iró, szül. Balassa-Gyarmaton 1861.
Középiskoláit Esztergomban, Körmöcbányán és Budán végezte, mire mint
tanárjelölt a József-műegyetemre iratkozott be rendes hallgatónak, egyúttal
mint rendkivüli hallgató a budapesti tudományos egyetemet is látogatta. 1883.
középiskolai tanári oklevelet nyert, s 1884. a magyar-óvári gazdasági akadémia
természetrajzi tanszékéhez tanársegédnek neveztetett ki, mely minőségében a
gazdasági akadémiát is elvégezte. 1886 óta mint docens is működött a gazdasági
akadémián, hová 1893. rendkivüli tanárrá neveztetett ki. Irodalmi munkásságot
főleg a gazdasági növénytan terén fejtett ki, számos dolgozata jelent meg a
szakfolyóiratokban. 1888. Németországban, Svájcban és Ausztriában nagyobb
tanulmányutat tett, kiválóan a gazdasági oktatásügyet és a magvizsgáló
állomásokat tanulmányozva, továbbá 1893. huzamosabb időre volt
Dél-Franciaországba szőllőmivelési ügyben kiküldve. Főbb munkái:
Vetőmagcsávázási kisérletek (Linharttal, Magyar-Óvár 1889); Jelentése külföldi
tanulmányútjáról (Budapest 1890); Hazánk éghajlati viszonyai, tekintettel a
mezőgazdasági termelésre (megjelent a földmivelésügyi miniszter által a
törvényhozás elé terjesztett 1890-iki jelentésben); A dohány mozaikbetegsége
(Linharttal, Magyar-Óvár 1890); A white-rot vagy a szőllő fakó rothadása
(Budapest 1891); A szőllő black-rot betegsége (Linharttal, u. o. 1892,
különlenyomat a Természettudományi Közl.-ből); Szőllőbetegségek (Linharttal,
Magyar-Óvár 1895). Az országos magyar gazdasági egyesület megbizta a
burgonyabetegségeket tárgyaló munka megirásával, mely munka folyamatban van.
1892 óta vezeti a Köztelek gazdasági növénytani rovatát. E lexikonba ő irja a
gazd. növénytani és szőllőmivelési cikkeket s irt egyéb gazdasági cikkeket is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|