Mező-Túr
rendezett tanúcsu város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a
Berettyó mellett. (1891) 4447 házzal és 23 757 lakossal (közte 23 306 magyar,
205 német; hitfelekezet szerint 2659 róm. kat., 472 ág. evang., 19 680 reform.
és 902 izr.); ref. esperességnek, járásbiróságnak, telekkönyvnek, kir.
közjegyzőségnek székhelye; van ref. 8 osztályu gimnáziuma, ref. felsőbb
leányiskolája, ipariskolája, ipartestülete, több egyesülete és társulata, az
osztrák-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn. Itt jelenik meg a Mezőtúr és
Vidéke (XII. évf.) és a Mezőtúri Hiradó (IV. évf.) c. hetilap. Van vasúti
állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Termékeny határa 40
989 ha. Lakói gabonatermeléssel s állattenyésztéssel, agyagiparral (l. Magyar
agyagipar) foglalkoznak. M. marhavásárai igen élénkek. M. határa két részre
oszlik, a fölső részt I. Mátyás királytól fogva a Kállay-család birta, de 1847.
megváltotta magát a város; az alsó rész Erdődy gr. birtoka volt, de 1845. ez is
megváltotta magát.
[ÁBRA] Mező-Túr város címere
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|