KisszótárCímszavak véletlenül
|
Mezőgazdasági statisztikaa közgazdasági statisztikának az a része, mely a mezőgazdasággal foglalkozik. Felöleli e termelési ág minden, számlálás által megállapítható viszonyát. Legfontosabbak ezek közül a mezőgazdaságnál közreműködő termelési tényezők, a föld, munka és tőke statisztikája, a mezőgazdasági vállalatok s a termelés és termelési költségek statisztikája; ide sorolható még a mezőgazdasági termékek árának, forgalmának és fogyasztásának statisztikája s a mezőgazdasági hitelstatisztika is. E tág tárgykört a legelőrehaladottabb kulturállamok M.-ja sem tölti be teljesen: tényleg csak töredékes ismereteink vannak a nemzeti termelés ez ágának megannyi viszonyáról. Mint a társadalmi statisztikának majd minden része, a M. is az állami statisztikai tevékenység tárgya; kivételesen találkozunk csak magánadatgyüjtéssel, hova p. a legújabban a német mezőgazdasági munkások helyzetére vonatkozólag a Verein für Socialpolitik által gyüjtött bér- és háztartási statisztika s a gazdasági egyletek által gyüjtött termelési és egyéb adatok is tartoznak. Mint állami közigazgatási ágnak a M. szervezete és működési szabályai az egyes államok közigazgatásának egész rendjével függenek össze. Legtöbb államban a földmivelésügyi igazgatási főhivatal (minisztérium) vezetése alatt áll a M.; Angliában ezenkivül az ott általánosan szokásban levő parlamenti és királyi bizottságok önállóan végeztek a M. körébe eső kutatásokat, melyek enquete-ek jellegével birnak. Hazánkban a földmivelésügyi minisztérium és az országos m. kir. statisztikai hivatal osztozkodnak a M. vezetésében; a feldolgozást tulnyomólag az utóbbi hivatal végzi. A rendszeres állami M. kezdetét Svédországban kell keresnünk, hol a XVIII. sz. első felétől fogva a szántóföld terjeszkedéséről, a vetés mennyiségéről és a termésről állandó kimutatások készültek. Az egyes német államok a mult század második felében honosították meg a M.-t. Hazánkban az osztrák adminisztrativ statisztika igazgatósága gyüjtött ily adatokat ugy 1848 előtt, mint 1850 után. A magyar alkotmány helyreállításával az országos m. kir. statisztikai hivatal átvette a M.-i adatgyüjtést és az adatok 1890-ig a Magyar Statisztikai Évkönyvben jelentek meg, azóta ugyanannak új folyamában csak összevontan, ellenben külön kötetekben, mint a Magyar Statisztikai Közlemények új folyamának önálló tagjaiban, egész terjedelmökben tétetnek közzé «A magyar korona országainak mezőgazdasági termelése» cím alatt. A M. egyes ágai közül leginkább ki van fejlődve a föld használatának és a termésnek statisztikája. Amaz egy részében az adóztatás céljaira készült földadó-kataszteren nyugszik a legtöbb államban; hazánkban az 1875. VII. t.-c. által elrendelt kataszter, mely a nyolcvanas éveknek elején készült el, feltünteti a mivelhető föld használati módját hét mivelési ág szerint, megkülönböztetve szántóföldet, kertet, szőllőt, rétet, legelőt és nádast. E mellett időközi felvételekkel vagy évente szokták a beállott változásokat és az egyes terményekkel bevetett területeket megállapítani; hazánkban a községi elüljáróságok évente kimutatják az utóbbiakat. Ugyancsak évente mutatja ki a legtöbb állam a termést is, és pedig hazánkban 1885-ig az elüljáróságok, 1885 óta a földmivelésügyi miniszter által kinevezett gazdasági tudósítók bemondása alapján. Ez adatgyüjtés nálunk újabban a termékre terjed ki. A M. legfejlettebb ágai közé tartozik még az állatok statisztikája, bár a mezőgazdaság szempontjából itt bennünket érdeklő sok tényt: az állatok súlyát és használati módját stb. csak kivételesen találjuk megállapítva. A mezőgazdaság szolgálatában álló emberi munkaerőről a foglalkozási statisztika ad számot, mely a legtöbb államban s igy hazánkban is a népszámlálás része. A mezőgazdasági munkabérek statisztikája kevéssé kielégítő; hazánkban legújabban a földmivelésügyi minisztérium és 1894 óta az országos m. kir. statisztikai hivatal is gyüjt tüzetesebb adatokat, melyek a férfi-, nő- és gyermek-napszámot a mezőgazdasági munkák különböző nemeire piaconként feltüntetik, de az évi keresményről számot adni nem képesek. A mezőgazdasági termékek áráról (l. Árstatisztika) és forgalmáról (l. Kereskedelmi statisztika) szintén vannak adataink, mint a legtöbb államnak. Mezőgazdasági termelésünk statisztikájának legfőbb baja az, hogy az adatok jórészben megbizhatatlanok, minek oka viszont az adatgyüjtő közegek indolenciájában és tudatlanságában fekszik. Évenként ismételt termelési területi kimutatásaink kifárasztják az adatszolgáltató elüljáróságokat, a nélkül, hogy a pontos becslésnek bármily biztosítékát nyujtanák. Hosszabb időközi, de nagyobb előkészülettel és segédeszközökkel végrehajtott felvételekre van legnagyobb szükségünk. A kezdeményezés e tekintetben tényleg megtörtént az 1895. VIII. t.-c. által elrendelt és 1895 nov. 20-30. közt végrehajtott nagy szabásu mezőgazdasági felvétellel, mely a mezőgazdasági vállalatoknak (üzemeknek) oly részletes statisztikai feltüntetését van hivatva adni, minővel csak a legelőrehaladottabb nemzetek rendelkeznek. Az adatgyüjtés, melynek költségei 30 000 frttal irányozvák elő, csak a szűkebb értelemben vett Magyarországra terjed ki. A felvétel feldolgozása az országos statisztikai hivatalban jelenleg folyik. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|