Mezőgazdasági szövetkezetek

a szövetkezetek a mezőgazdasági életben is éppen ugy mint máshol az apró exisztenciák támogatói az élet küzdelmeiben, a nagytőke pusztító irányzatával szemben. Igyekeznek a kicsi gyámoltalan embereket egyesíteni, biztosítva részükre olcsóbb hitelt, szükségleteiknek olcsóbb áron és jobb cikkekkel való kielégítését. Atyjuknak Raiffeisent mondhatjuk, aki 1849-ben alakítá meg a flammersfeldi hitelszövetkezetet. Később Heddesdorfban Neuwied mellett volt polgármester s az általa alakított szövetkezetek székhelye ma is Neuwied. A pénztőkét részben aláirás, részben betétek útján szerzik be tagjaiktól (üzletrészek) vagy más intézetektől veszik kölcsön, rendszerint egyetemleges jótállás mellett. Legyen azonban bármennyi üzletrésze is valakinek, rendesen minden tagnak csak egy szavazata van. Ily módon a tagok egyenlők s egyetemlegesen lévén kötelezve, a legszorosabban vannak egymáshoz csatolva. A szövetkezetek a demokrácia és összetartás iskolái. E mellett fejlesztik a tagok összetartási érzését. Nemcsak Német-, hanem Olaszországban is el vannak terjedve. Franciaországban kevésbbé, Angliában az első kezdeten nem jutottak tul. Amott az u. n. syndicats agricoles töltik be helyüket, melyek a trágya, vetőmag beszerzésénél tesznek igen nagy szolgálatokat. Anglia a fogyasztó szövetkezet hazája, melyek közt a legelső a rochdalei takácsoké.

Nálunk Raiffeisen mintájára tiz évvel ezelőtt Pest vármegyében Károlyi Sándor gr. és Hajós József indítottak ez irányban mozgalmat. Csináltak megyei központot s megalakíták az első hitelszövetkezetet Mácsán. A megyei központ, terjedvén az üzletkör, országossá alakult át: Hazai hitelszövetkezetke központi hitelintézete címmel s egy millió korona tőkével. E hitelintézet kötelékébe az egész országban azonos alapszabályok alapján alakuló községi hitelszövetkezetek, ez idő szerint (1896) közel 400, tartoznak. A szövetkezetek alapítása részjegyek jegyzése által történik. Ezek száma korlátlan, a befizetések heti részletekben 10-50 kros összegekben teljesítendők. Az alapítás körül a legtöbb községben a lelkészek és a tanítók szereztek érdemeket. A könyvelési teendőket a legtöbb helyen a községi néptanítók teljesítik. A hitelszövetkezeteken kivül vannak még fogyasztási, termelő, anyagbeszerzési és borászati szövetkezetek. Ezek száma azonban nálunk nem jelentékeny. Leginkább az erdélyi szászok közt terjedtek el. A szövetkezetek jogkörét az 1875. XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) szabályozza, de egyrészt a visszaélések meggátlásának szükséges volta, másrészt a szövetkezetek jogkörének tüzetesebb megállapítására való utalással a szövetkezeti eszme barátai már évek óta sürgetik a szövetkezeti törvény alkotását. A szövetkezetek működése szerfölött áldásos és jótékony volt. Mai helyzetükre világot vetnek a következő számok. A Károlyi-féle központhoz tartozó szövetkezeteknek volt 1894. végén 31 724 tagja, 65 337 üzletrésszel, ezek értéke 1 831 102 frt, a takarékbetétek 986 322 frtot tettek. Ez azonban csak 149 szövetkezet eredménye, az újabbak, melyek száma közel 250, 1894 végén mérleget még nem készítettek. Budapesten jelenik meg a Szövetkezés címü folyóirat, mely a fenti ügyet szolgálja, szerkeszti Bernát István. A szövetkezeti kongresszusnak, mely a fenti szervezettel kapcsolatban áll, föladata az erkölcsi irányítás és propaganda.

Forrás: Pallas Nagylexikon