Mezőhegyes

nagyközség Csanád vmegye battonyai j.-ban, (1891) 5379 magyar és tót lakossal. M. egy világhirü m. k. állami ménesuradalom központja, melynek terjedelme 16 054 ha., ezen uradalom négy gazdasági kerületre oszlik, melyek mindegyikében 4-5 gazdaság rendeztetett be. Maga a ménes, melyet 1785. II. József császár alapított, 4 törzsre oszlik, u. m.: Gidrán-féle (a telivér arab törzsménről nevezve), Kis- és Nagy-Nonius (a hasonnevü francia származásu törzsmén után) és Furioso-Nordstar (a hasonnevü angol törzsmén után); a ménesekben levő lovak száma 1856, ezek közt 402 anyakanca; a felnevelt mének a méntelepekbe osztatnak be, a kancák pedig az anyakancák számának kiegészítésére használtatnak, részben piacra kerülnek. A ménes a földmivelésügyi minisztérium közvetlen vezetése alatt áll, de a kezelése katonákra van bizva. Nem kevésbbé jelentékeny itt az állattenyésztés többi ága, melyeket polgári tisztviselők látnak el. Az uradalomnak vannak jelentékeny gulyái s 15 000 darabból álló juhászata és hízlalásai; hires továbbá a M.-i sertéstenyésztés; kiegészítő részei a nagy iparvállalatok, minők a cukorgyár és finomító, a gőzmalom, 7 gazdasági szeszgyár és egy szeszfinomító. Maga a mezőgazdaság is igen jelentékeny. Az egész birtokot az arad-csanádi vasút szeli át, melynek itt 4 állomása van; magának M.-nek 40 km. állandó és 10 km. hordozható vasútja, továbbá 20 km. kiterjedésü csatornahálózata van. Az egyes gazdaságokat és az ipartelepeket telefon köti össze, mely az igazgatóság központjától 18 felé vezet. M.-nek van nagy szállodája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala s postatakarékpénztára; hetivásárai az egész vidéken hiresek. A ménesbirtok saját területén 5 népiskolát tart fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon