Michigan

(ejtsd: misigenn), 1. az É.-amerikai nagy tavak egyike, a Felső-tótól D-re és a Hurontól Ny-ra. Hossza 530, szélessége 100, kerülete 1700 km.; területe, a Green-öblöt is beleszámítva, 57 000 km². Partjain Chicago, Milwaukee és más nagyobb városok épültek. A M. halakban, különösen pisztrángokban gazdag. Télen be van fagyva, de nyáron, a heves szélviharok dacára, élénk rajta a hajóforgalom.

2. M., egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Ohio, Indiana és Wisconsin közt. Két félszigeten terül el; az egyik a M., Erie és Huron közt fekvő Méridionle, a másik a Felső-tó és a M. közt fekvő North-West. Területe 152 585 és a hozzászámított tófelületeket is beleszámítva 242 760 km². Lakóinak száma (1890) 2 093 889, 1 km²-re 14. A North-West zord, hegyekkel (Porcupine vagy Mineral-Range) takart és szilur képződményekből áll, a D-i félsziget magva devon. A jégkorszak nyomai mindenütt láthatók. A felület termékeny és a föld belseje réz- és vasércekben rendkivül gazdag; a folyók nem nagyok, de számosak. A Felső-tóba folyik a Montréal, Great Iron, Huron, Chocholate; a Huronba a Cheboygan, Thunder és Saginaw; az Eriebe és Raisin és a M.-be a Kalamazoo, Muskegon és Manistee. Az éghajlat É-on zord; az évi középhőmérséklet 5,21° (a télé -6°, a nyáré 17,3°), ellenben D-en jóval melegebb; ez a rész az éléskamrája. Az évi rézérctermelés 40 000 t., amiből egyedül Calumet-Hecla több mint a felét szolgáltatja. Az évi vasérctermelés 9 millió t., az ezüstércé 60 000 uncia, az aranyé Ishemingnél (1892) 3386 uncia. A sótelepek, különösen a Siganaw völgyében igen jelentékenyek és az egész Uniónak 2/3-át látják el sóval. A D-i részeken virágzó a földmivelés. Az állattenyésztés ágai közül a juh- és szarvasmarhatenyésztés áll első helyen. A fürész- és őrlőmalmok száma nagy. M. kereskedelmi flottája 1157 hajóból áll 319 789 tonna tartalommal; köztük 603 gőzös. Az iskolák közül a legfontosabb az állami egyetem Ann-Arborban (l. o.); a 11 colleneke (1890-81) 5384 tanulója volt. A törvényhozó testület 32 szenátorból és 100 képviselőből áll; ezeket, valamint a kormányzót és a birákat 2-2 évre választják. Fővárosa Lansing, county-jainak száma 84. A kongresszusba 2 szenátort és 14 követet küld; az elnökválasztásnál 14 szavazata van. M. első gyarmatosai franciák voltak. Eleinte az ÉNy-i territoriumhoz tartozott; 1805. önálló territoriummá alakították, 1837 jan. 26. pedig fölvették az államok sorába. V. ö. Morley, M. and its resources (Detroit 1882); Campbell, Outlines of the political history of M.

Forrás: Pallas Nagylexikon