(ejtsd: misigenn), 1. az É.-amerikai nagy tavak egyike, a
Felső-tótól D-re és a Hurontól Ny-ra. Hossza 530, szélessége 100, kerülete 1700
km.; területe, a Green-öblöt is beleszámítva, 57 000 km2. Partjain
Chicago, Milwaukee és más nagyobb városok épültek. A M. halakban, különösen
pisztrángokban gazdag. Télen be van fagyva, de nyáron, a heves szélviharok
dacára, élénk rajta a hajóforgalom.
2. M., egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Ohio,
Indiana és Wisconsin közt. Két félszigeten terül el; az egyik a M., Erie és
Huron közt fekvő Méridionle, a másik a Felső-tó és a M. közt fekvő North-West.
Területe 152 585 és a hozzászámított tófelületeket is beleszámítva 242 760 km2.
Lakóinak száma (1890) 2 093 889, 1 km2-re 14. A North-West zord,
hegyekkel (Porcupine vagy Mineral-Range) takart és szilur képződményekből áll,
a D-i félsziget magva devon. A jégkorszak nyomai mindenütt láthatók. A felület
termékeny és a föld belseje réz- és vasércekben rendkivül gazdag; a folyók nem
nagyok, de számosak. A Felső-tóba folyik a Montréal, Great Iron, Huron,
Chocholate; a Huronba a Cheboygan, Thunder és Saginaw; az Eriebe és Raisin és a
M.-be a Kalamazoo, Muskegon és Manistee. Az éghajlat É-on zord; az évi
középhőmérséklet 5,21° (a télé -6°, a nyáré 17,3°), ellenben D-en jóval
melegebb; ez a rész az éléskamrája. Az évi rézérctermelés 40 000 t., amiből
egyedül Calumet-Hecla több mint a felét szolgáltatja. Az évi vasérctermelés 9
millió t., az ezüstércé 60 000 uncia, az aranyé Ishemingnél (1892) 3386 uncia.
A sótelepek, különösen a Siganaw völgyében igen jelentékenyek és az egész
Uniónak 2/3-át látják el sóval. A D-i részeken virágzó a földmivelés. Az
állattenyésztés ágai közül a juh- és szarvasmarhatenyésztés áll első helyen. A
fürész- és őrlőmalmok száma nagy. M. kereskedelmi flottája 1157 hajóból áll 319
789 tonna tartalommal; köztük 603 gőzös. Az iskolák közül a legfontosabb az
állami egyetem Ann-Arborban (l. o.); a 11 colleneke (1890-81) 5384 tanulója
volt. A törvényhozó testület 32 szenátorból és 100 képviselőből áll; ezeket,
valamint a kormányzót és a birákat 2-2 évre választják. Fővárosa Lansing,
county-jainak száma 84. A kongresszusba 2 szenátort és 14 követet küld; az
elnökválasztásnál 14 szavazata van. M. első gyarmatosai franciák voltak.
Eleinte az ÉNy-i territoriumhoz tartozott; 1805. önálló territoriummá
alakították, 1837 jan. 26. pedig fölvették az államok sorába. V. ö. Morley, M.
and its resources (Detroit 1882); Campbell, Outlines of the political history
of M.
Forrás: Pallas Nagylexikon