Michoacan

(ejtsd: micsoaakan), Mexiko, Guerrero, a Nagy-oceán és Colima közt, 63 642 km² területtel, 830 000 lak. A Mexikói-fensík Ny-i lejtőjén fekszik. Belseje 800-1000 m. magas fensík, amely vulkáni tufából áll; bazalt- és trachithegyek szegélyezik; Mal Paisnak hivják. Nagyobb tűzhányói a Jorullo (l. o.), a Tancetaro (3860 m.), Patzcuaro (3000 m.) és Patamban (3750 m.). Folyói számosak, de kicsinyek; ilyenek: a Rio Grande de Santiago vagy Rio Lerma, a Rio de las Balsas stb. Nagyobb tavai: a Chapala, Cuitzeo és a Patzcuaro. Mivel M. egyes részeiben az éghajlat nagyon különböző, termékei is igen különfélék: cukornád, pamut, indigó, kávé, kakao, búza, kukorica, maniok, különböző gyümölcsök stb. A ló- és juhtenyésztés virágzik. A főbb bányászati kerületek: Tlalpujahua, Angangueo és Ozumatlan. Arany-, ezüst-, réz- és vasércei közül főképen ezüstöt bányásznak. Az utak rosszak. 1892. megnyitották a Patzcuaro-Morelia-Acambarói vasúti vonalat. A lakosok: otomik, csicsmekek és taraszkok. 5 járásra oszlik. Fővárosa Morelia (l. o.). A spanyol conquistadorok korában független ország volt. Cristobal de Olid hódította meg Cortez parancsára. 1824-ig a spanyol valladolidi intendaturának volt része.

Forrás: Pallas Nagylexikon