Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mignet... ----

Magyar Magyar Német Német
Mignet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mignet

(ejtsd: minyé) Ferenc Ágost, francia történetiró, szül. Aixben 1796 máj. 8., megh. Párisban 1884 márc. 24. Barátjával, Thierssel együtt tanulta a jogot s 1818. ügyvéddé lett. De l"état du gouvernement de saintt Louis et des instrutions de ce prince (Páris 1822) címü pályanyertes művének sikere arra határozta, hogy félretéve a jogot, egész lelkesedéssel az irodalomnak szentelje magát. 1821. Párisba ment s munkakört talált a Courrier Française szabadelvü ellenzéki lap szerkesztőségében; mignem 1830. átment Thiers által alapított Nationalhoz. Publicisztikai munkássága nagyon sokoldalu volt; történelmi felolvasásokat is tartott az Athénében s megirta hires művét: Histoire de la revolution française (Páris 1824, 2 köt.) c mely azóta 13 kiadást ért. M. a juliusi forradalomban tevékeny részt vett s ő is aláirta azt a tiltakozást, melyet a szabadelvü hirlapirók kiadtak. Röviddel később államtanácsossá, majd a külügyminisztérium levéltárának igazgatójává nevezték ki. 1832 és 1835 között képviselő volt. Az Institut V. osztályának alapításakor (Académie des sciences morales et politiques) annak tagja, majd titkára lett, mig 1836. az akadémia rendes tagjai közé felvétetett. Szellemes emlékbeszédei, melyeket mint az Institut V. osztályának titkára tartott, valamint rövidebb dolgozatai, feltalálhatók: Notices et mémoires historiques (Páris 1843, 2 köt.), valamint Nouveau éloges historiques (u. o. 1877) c. gyüjteményekben. Mint a Guizot-minisztérium által alapított történelmi bizottság tagja, kiadta értékes művét: Negotiations relatives a la succession d"Espagne (Páris 1836;44, 4 köt.). A februári forradalom megfosztá ugy államtanácsosi, valamint a külügyminisztériumban viselt hivataláról; s 1851 dec. 2. után önként lemondott a történelmi bizottságba viselt elnöki tisztéről is. Művei közül még felemlítendők: Antonio Perez et Philippe II (Páris 1845 és 1881); Charles V., son abdication, son séjour et sa mort au monastere de Yuste (u. o. 1854 és 1882); Histoire de Marie Sttuart (u. o. 1850 és 1884), ezt Berzeviczy E. magyarra fordította (Budapest 1863), Rivalité de François I et de Charles-Quint (Páris 1875 és 1876), ez a munka I. Ferdinánd és Szapolyai János ellenkirályok történetére is fontos; Études historiques (u. o. 1884). V. ö. Petit E., M.-ről irt monográfiáját (1889). Továbbá Trefort, M. és művei (Budapestt 1885, és Emlékbeszédek, 2. köt.). M. a m. tud. akadémiának kültagja volt s fölötte Trefort Ágoston tartott emlékbeszédet (Budapest 1885). V. ö. Vasárnapi Újság 1884. évf. 245.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is