Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Miguel... ----

Magyar Magyar Német Német
Miguel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Miguel

(ejtsd: migél) Mária Evarist, Dom M., portugál herceg és trónkövetelő, szül. Lissabonban 1802 okt. 26., mint VI. János király és neje, Sarolta Joachime spanyol hercegnő harmadik fia, megh. Bronnbach kastélyban (Wertheimnél) 1866 nov. 14. Midőn a királyi család I. Napoleon elől országát elhagyni volt kénytelen és Braziliába távozott, a kis M. is ebbe az országba került, ahol neveléséről jóformán senki sem gondoskodott. 1821. a Braganza-család visszatért Portugáliába és ekkor a nagyravágyó M. politikai pártot szervezett és a katonaság meg a papság segélyével az alkotmányos rendszer ellen izgatott. 1824 ápr. 30. államcsinyre vetemedett, és elfogván a minisztereket, atyját a királyi palotában őrizett alá helyezte. János király azonban máj. 9. fiának hatalmából kisiklott és angol hajóra menekült, mire M. pártja vezérét cserben hagyta, ugy hogy M. meghódolni és atyjától bocsánatot kérni volt kénytelen. Atyja megbocsátott neki, de az országból kiutasította s M. erre Bécsbe költözött. János király halála után (1826 márc. 20.) a trón annak legid. fiára, Dom Pedróra szállott, aki azonban nem viselhette egyszerre a portugál és a braziliai koronát; ő a braziliai császári koronát tartotta meg, mig Portugáliáról (1826 máj. 2.) hét éves leánya, Mária da Gloria (l. o.) javára lemondott, kit egyúttal M.-lel eljegyzett. Kimondotta továbbá, hogy Mária kiskorusága ideje alatt annak vőlegénye vigye a kormányt, és alkotmányt is adott a portugáloknak. M. mindezekhez hozzájárult, az alkotmányra megesküdött, megtartotta kis unokahugával a kézfogót és ezek után 1828 febr. 26. megkezdé uralkodását. Két héttel később azonban (márc. 13.) már feloszlatta az alkotmányos kortesgyülést és a régi rendeket hivta egybe, jun. 30. pedig királlyá proklamálta magát. Ebből poglárháboru támadt, melyben a Pedro császártól letett M.-nek kedvezett a szerencse. M. azonban oly zsarnok uralmat vitt, hogy az alkotmányos ellenzék újra felemelte fejét és az 1832. Braziliából átjött Pedro segélyével Oportót, 1833. pedig Lissabont kerítette kezébe, ahová most Mária da Gloria is visszatért. 1834 máj. 26. M.-nak az evori kapitulációt kellett aláirnia, melyben összes igényeiről a portugál trónra lemondott és megfogadta, hogy nem fog többé Portugáliába visszatérni. Bátyja erre szabadon bocsátotta, azonban alig ért Genovába, a szerződést semmisnek nyilatkoztatta és igényeit megújította, minek hirére a portugál kormány kikötött évi járulékától megfosztotta. Azóta M. Németországban és Bécsben élt. 1851 szept. Adelheidot, Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegnőt vette nőül (szül. 1831.) és ennek birtokain (Heubach-, utóbb Bronnbach-kastélyokban) töltötte hátralevő éveit. Fia: Dom M., ezredes az osztrák-magyar hadseregben, szül. 1853 szept. 19. Első neje Thurn-Taxis Erzsébet hercegnő volt (megh. 1881); második neje Löwentstein-Wertheim-Rosenberg Terézia hercegnő (szül. 1870).). Első házasságából két fia és egy leánya született, u. m. M. herceg (szül. 1878.). Ferenc József herceg (szül. 1879.) és Mária Terézia (szül. 1881.). Az idősb M. hat leánya közül, Mária Terézia (szül. 1855 aug. 24.) Károly Lajos (l. o.) főhercegnek lett (harmadik) neje (1873 jul. 23.); Mária Anna pedig Vilmos luxemburgi trónörökös neje.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is