Mihalovich
1. József, bibornok, zágrábi érsek, szül. Tordán (Torontál)
1814 jan. 16., megh. Zágrábban 1891 febr. 19. A teologiát Temesváron végezte.
Pappá szentelték 1836. Rövid idejü káplánkodás után 1837. püspöki szertartó.
1844. titkár s szentszéki ülnök, 1848. címzetes kanonok, 1849. másodhelynöke a
csanádi püspöknek. Részt vevén a közügyekben, a szabadságharc lezajlása után 12
évi börtönre, hivatalainak, címeinek és vagyonának elvesztésére itélték és a
lipótvári börtönbe zárták. 1852. visszanyerte ugyan szabadságot, de hivatalt
nem vállalhatott és négy évig rendőri felügyelet alatt állott; mig végre Tordán
újra a lelkipásztorkodás terére lépett. Azután plébánoshelyettes lett
Új-Bessenyőn, 1856. esperes, 1861. újra kanonok, 1868. címzetes apát, 1870.
címzetes püspök és ugyanazon évben határozott akarata ellenére zágrábi érsek.
Nemsokára v. b. titkos tanácsos és 1877. bibornok. Aranymiséjét 1886. tartotta.
Szelid, okos fellépése folytán a kezdetben bizalmatlan horvát nép teljes
rokonszenvét birta.
2. M. Ödön, zeneköltő, az országos zeneakadémia igazgatója,
szül. Fericsancin (Szlavonia) 1842., régi előkelő magyar családból. Iskolai
tanulmányait Pesten végezte s már mint a gimnázium és egyetem hallgatója több
ízben feltünt zongorajátéka s zeneirói tehetségével. Első alapoktatását a
zeneszerzésben Mosonyi Mihálytól nyerte, 1865. Lipcsében ment, hol Hauptmann
vezetése mellett folytatta s végezte be magasabb zenetanulmányait. 1866-69.
három évet töltött Münchenben Bülow G. oldala mellett, majd Olaszországot utazta
be s aztán állandóan Budapesten telepedett le. Szoros benső baráti viszonyban
állott Wagner és Liszttel, kiknek irányát is követte s követi
zeneszerzeményeiben. Mint zongoraművész is kitűnt, s Liszt Ferenc több ízben
játszott négykézre s két zongorán nyilvános hangversenyekben. A 80-as években
Festetics Leo gr. halála után a szini iskola s későbben Liszt Ferenc halála s
Erkel Ferenc visszavonulása után az igazgatói állástól, az országos magyar
királyi zeneakadémia igazgatójává nevezték ki, hol mint ilyen jelenleg is
működik. Termékeny és sokoldalu zeneiró a zene minden terén. Hagbarth és Signe
operája először a drezdai udvari szinházban s utána a m. kir. operaházban is
szinrekerült a 80-as években, hol 1893. szintén egy második operáját adták elő
Toldy címen, mely szövegét Arany J. után Csiky Gergely és Abrányi Emil irták. E
mellett irt számos zenekari művet, dalokat, férfinégyest s zongoradarabot,
melyek mind alapos tudásról s erős alkotó tehetségéről tesznek bizonyságot.
Mint műiró is több ízben fejtett ki élénk tevékenységet. Kiható részt vett s
veszen a hazai művészeti és társadalmi mozgalmakban. V. ö. Apponyi Albert gr.,
M. (Zeneirodalmi Szemle II. évf. 1. sz., Budapest 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|