Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mihalovich... ----

Magyar Magyar Német Német
Mihalovich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mihalovich

1. József, bibornok, zágrábi érsek, szül. Tordán (Torontál) 1814 jan. 16., megh. Zágrábban 1891 febr. 19. A teologiát Temesváron végezte. Pappá szentelték 1836. Rövid idejü káplánkodás után 1837. püspöki szertartó. 1844. titkár s szentszéki ülnök, 1848. címzetes kanonok, 1849. másodhelynöke a csanádi püspöknek. Részt vevén a közügyekben, a szabadságharc lezajlása után 12 évi börtönre, hivatalainak, címeinek és vagyonának elvesztésére itélték és a lipótvári börtönbe zárták. 1852. visszanyerte ugyan szabadságot, de hivatalt nem vállalhatott és négy évig rendőri felügyelet alatt állott; mig végre Tordán újra a lelkipásztorkodás terére lépett. Azután plébánoshelyettes lett Új-Bessenyőn, 1856. esperes, 1861. újra kanonok, 1868. címzetes apát, 1870. címzetes püspök és ugyanazon évben határozott akarata ellenére zágrábi érsek. Nemsokára v. b. titkos tanácsos és 1877. bibornok. Aranymiséjét 1886. tartotta. Szelid, okos fellépése folytán a kezdetben bizalmatlan horvát nép teljes rokonszenvét birta.

2. M. Ödön, zeneköltő, az országos zeneakadémia igazgatója, szül. Fericsancin (Szlavonia) 1842., régi előkelő magyar családból. Iskolai tanulmányait Pesten végezte s már mint a gimnázium és egyetem hallgatója több ízben feltünt zongorajátéka s zeneirói tehetségével. Első alapoktatását a zeneszerzésben Mosonyi Mihálytól nyerte, 1865. Lipcsében ment, hol Hauptmann vezetése mellett folytatta s végezte be magasabb zenetanulmányait. 1866-69. három évet töltött Münchenben Bülow G. oldala mellett, majd Olaszországot utazta be s aztán állandóan Budapesten telepedett le. Szoros benső baráti viszonyban állott Wagner és Liszttel, kiknek irányát is követte s követi zeneszerzeményeiben. Mint zongoraművész is kitűnt, s Liszt Ferenc több ízben játszott négykézre s két zongorán nyilvános hangversenyekben. A 80-as években Festetics Leo gr. halála után a szini iskola s későbben Liszt Ferenc halála s Erkel Ferenc visszavonulása után az igazgatói állástól, az országos magyar királyi zeneakadémia igazgatójává nevezték ki, hol mint ilyen jelenleg is működik. Termékeny és sokoldalu zeneiró a zene minden terén. Hagbarth és Signe operája először a drezdai udvari szinházban s utána a m. kir. operaházban is szinrekerült a 80-as években, hol 1893. szintén egy második operáját adták elő Toldy címen, mely szövegét Arany J. után Csiky Gergely és Abrányi Emil irták. E mellett irt számos zenekari művet, dalokat, férfinégyest s zongoradarabot, melyek mind alapos tudásról s erős alkotó tehetségéről tesznek bizonyságot. Mint műiró is több ízben fejtett ki élénk tevékenységet. Kiható részt vett s veszen a hazai művészeti és társadalmi mozgalmakban. V. ö. Apponyi Albert gr., M. (Zeneirodalmi Szemle II. évf. 1. sz., Budapest 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is