Mihály
főangyal. Már a fogság utáni zsidók nagy tiszteletben
tartották, mint nemzetünk védőjét. Neve is héber eredetü: Michael, azaz:
kicsoda olyan, mint az Isten? Szent János apostol a jelenések könyvében őt
nevezi a sátán legyőzőjének és a keresztény egyház őt tiszteli fővédője
gyanánt. Az angyaloknak a teremtés után való lázadása óta ő áll az Istenhez hű
angyalok élén, azokkal folyton küzd a gonoszság ellen és ezért a mennyei
seregek fejedelmének is nevezik. Már a IV. sz.-ban templomokat építettek szt.
M. főangyal tiszteletére. Főünnepét szept. 29. ülik meg a keresztények, mely
nap egyúttal az összes angyali seregek fő ünnepe. Az egyházi művészet is
megtisztelte őt sok jeles alkotással, melyek közül kiválnak del Sartónak
(Firenze), Rafaelnak (Louvre) és Signorellinek (Sixtusi kápolna) M.-t ábrázoló
hires festményei. A lengyel nemzet s az erdélyi egyházmegye védőszentje gyanánt
tiszteli. Szent Mihály napja a magyar szegődések, szerződések stb. kötésénél
nagy szerepet játszott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|