Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Miklosich... ----

Magyar Magyar Német Német
Miklosich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Miklosich

Ferenc, jeles szlávista, kiváló nyelvész és etnologus, szül. Radmescsakban (Stájerország) 1815 nov. 20., megh. Bécsben 1891 márc. 7. Alsóbb iskoláit Varasdon, a felsőbbeket Marburgban, a bölcseletet és jogtudományt pedig Grazban végezte, hol 1837. elnyerte bölcseletdoktori rangot, és eleinte a tanári pályának szentelte magát. 1838. Bécsben ment, jogdoktori rangot nyert és ügyvédkedni kezdett. De a véletlen oly ismeretséget hozott útjába, mely egész pályájára elhatározó befolyással volt; megismerkedett Kopitarral (l. o.), kinek szellemi rokonsága és tudományos hajlamainak hasonlósága csakhamar benső baráti kapcsot létesített közöttük. Kopitar közbenjárásával és rábeszélésére lépett M. 184. az udvari könyvtár tisztviselői sorába. Nemsokára nyelvészeti munkálatai, melyekben az alaposság kritikával párosult, magukra vonták a közfigyelmet, különösen Bopp összehasonlító nyelvtanának birálata (Wiener Jahrbücher 1844). 1848. előbb rendkivüli, majd (1850) rendes tanára lett a szláv nyelveknek a bécsi egyetemen. S ezen állásában működött egész 1885-ig. 1851. a bécsi akadémia tagja lett, s később a bölcselettörténeti osztálynak titkára. 1861. az osztrák urakházának tagja lett. Tanulmányai érdekében ismételten nagy utazásokat tett s szlávok lakta vidékeken. 1856. bejárta Dalmáciát és Montenegrót, kútfői tanulmányok végett. 1836. és 1842. Olaszországban, 1851. Konstantinápolyban, 1852. Franciaországban járt. 1872. a magyar tudományos akadémia is megválasztotta kültagjául. 1885. nyugalomba vonult. Művei közül minket legközelebb érdeleknek: Die slavischen Elemente im magyarischen (1871., 2. kiad. 1884., magyarra fordította Szarvas Gábor a Magyar Nyelvőrben 1882); Die Sprache der Bulgaren in Siebenbürgen (Bécs 1856); Über die Wanderungen der Rumunen (1879); Die Bildung der Ortsnamen aus Personennamen im Sl. (1864); Die Fremwörter in den sl. Sprachen (a bécsi akadémia emlékiratai 15. köt.). Egyéb fontosabb munkái: Die sl. Elemente im Rumunischen (1861); Das sl. Element im Neugriech. (1870); Rumunische Untersuchungen (1881-82); Die türkischen Elemente in den südost- u. osteurop. Sprachen (1884); Etymologische Wörterbuch der sl. Sprachen (1886); Lexikon linguae palaeo-slovenicae (Bécs 1850, 2. kiad. 1865); Vergleichende Grammatik der sl. prachen (négy köt., 1852-1874); Formenlehre der alrslowenischen Sprache (1850, 2. kiad. 1854, 3. kiad. 1878); Lautlehre der altslow. Spr. (1850); Die Legende des heil. Cyrillus (Dümmlerrel 1870); Die Volksepik der Kroaten (1870); Albanesiche Forschungen (3 köt., 1871). Rendkivül becses még: Über die Mundarten und Wanderungen der Zigeuner Europas (1874-77, 12 füzetben); Beiträge zur Kenntsnis der Zigeunermundarten 81874-78, 4 füzet). L. Cigányok (IV. köt. 362. old. 2. hasáb).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is