Mikrolit

(ásv.), a vulkáni kőzetek alapanyagában vagy elegyrészeiben ama mikroszkópos kicsinységü kristályegyének, melyeknek lapjai nem mutatnak egészen éles határvonalakat, de meg gyakran nagyon nehéz annak meghatározása, hogy mely ásványi anyag alkotja őket. A kristályképződésnek ugyszólván első stádiumai, a továbbképzésben megakadályozta őket az anyagnak gyors megmerevedése. Leggyakrabban találni őket vulkáni üregekben és pedig a legkülönfélébb alakokban és viszonyok között. Majd egészen rendetlenül helyezkedtek el, majd pedig egyenes vonalakban, majd követve a megmerevedés előtt izzón folyós anyag hullámzását, mely esetben az illető anyag egykori folyóssága ismerhető fel. Néha az ásványi elegyrészekben egészen szabályos övekben helyezkednek el és az illető ásványi elegyrész öves, héjas szerkezetének lehetnek okozói. Alakjukat illetőleg majd tű-, majd pálcika-, tüske-, csillag-, fonal-, csavar- stb. alakuak, ami szerint azután más-más a nevük. Belonit, krisztallit, trichit, longulit, globulit, margarit, mind megannyi nevei egyes különös alaku M.-nak (l. az egyes neveknél).

Forrás: Pallas Nagylexikon