Miletics

Szvetozár, a magyarországi szerbek egyik vezére, szül. Mossorinban (Bács) 1826. Mint szülőhelyének egész környéke, a titeli kerület, ő is részt vett 1848-49. a magyarok elleni harcban. A szabadságharcot követő osztrák kormány azonban őt is elkeserítette, ugy hogy - Deák Ferenc kifejezése szerint - bár tüzes szerb, jó magyar hazafi lett; az országgyülésen, melyen 1865 óta a basahidi kerületet képviselte, a nemzetiségeknek, különösen a délszlávoknak különállása érdekében szólalt fel. Programmját az 1869. válaszfelirat alkalmával foglalta össze. A federativ rendszer hivének vallotta magát s mint ilyen elvetette az 1867-es alapot, az erdélyi uniót, a horvát egyezséget, sőt az 1868. XLIV., a nemzetiségek jogairól szóló törvénycikket is, melyet elégtelennek tartott. Bár mértéktelen követeléseivel gyakran megbotránkoztatta nyilt ülésben a hazafias érzületet, erős demokrata meggyőződései bizonyos rokonszenvet keltettek iránta a ház szélső elemei közt. De mindnyájan elfordultak tőle, midőn kihivó módon tiltakozott a nemzeti szinházak adandó kamattalan előleg ellen (1875 ápr.). Ugyanez évben visszavonult a szerb nemzeti egyházi kongresszustól, melyen addig az ellenzék vezére volt. E két forumon kivül más téren is küzdött a nagy szerb eszme érdekében, kevésbbé törvényes módon. A nagyon elterjedt Omladina-egyesület az ő vezetése alatt csak rosszul takarta irodalmi cégérével a politikai agitációt, mely aztán feloszlatását vonta maga után. Az 1866. Újvidéken alapított Zastavában (zászló) közlött izgató cikkei miatt több ízben állíttatott törvény elé. Midőn izgatása a szerb-török háboru idején veszedelmes arányokat öltött, M. arra a gyanura, hogy Kaszapinoviccsal 20-30 000 magyarországi szerb önkéntes toborzására szövetkezett, a minisztertanács rendeletére 1876 aug. 5. Újvidéken a képviselő immunitás és nagy érdeket keltő végtárgyalás után 1878 jan. 18. öt évi börtönre itélték. A fogházból kikerülve, lelkileg teljesen megtört s azóta éppen nem vesz részt a közéletben.

Forrás: Pallas Nagylexikon