1. Jakab, angol történetiró, filozofus és közgazda, szül.
1775. ápr. 6., megh. 1836 jan. 23. Edinburgban teologiát tanult, de Londonban
letelepedvén, egészen az irói pályának élt, melyen gazdag munkásságot fejtett
ki. Egyik alapítója a londoni egyetemnek. Egyik fő műve Angol-India története
(History os British India, 1818-19, 6 köt., újabb kiadás 1872, 10 kötetben),
melynek folytán igen tekintélyes állást kapott az India Houseban. Irt
nemzetgazdaságtant: Elements of political economy (London 1821) és egy fontos
lélektani művet: Analysis ot hte phenomena of the human mind (1829, új kiadás
1878, 2 kötet, M. János Stuart jegyzeteivel).
2. M. János Stuart, angol filozofus és közgazda, az
előbbinek fia, szül. Londonban 1806 máj. 20., megh. Avignonban 1873 máj. 8.
Apja teljesen mellőzte fia nevelésénél a vallásoktatást; a fiu már 14 éves
korában oly korai érettséget tanusított, hogy Bentham, kinek fő műve döntő
hatással volt fejlődésére, érintkezett vele. 1820. Franciaországba ment
tanulmányai befejezése végett. Mint 17 éves ifju alapította az
«utilitariánusok» társaságát, melyben a hasznosság elvét vitatták, innét
terjedt el az utilitariánus név. 1823-58. a keletindiai társaság titkára volt,
1866-68. az alsóháztagja. Nagy hatással volt rá Taylorné, ki férje halála után
1851. felesége lett. Fő műve Logikája, melyet 1832. megkezdett, 1841. befejezett
és 1843. kiadott. Azóta igen sok kiadásban és fordításban közkézen forog
(magyarul: A deduktiv és induktiv logika rendszere mint a megismerés elveinek
és a tudományos kutatás módszerének előadása, irta M. Az eredeti VII. kiadás
után a m. tud. akadémia megbizásából ford. Szász Béla, Budapest 1874-77.). E
műben főleg az induktiv kutatás módszereit kutatja, melyek szerinte a
tudományos kutatásnak egyedül jogos módszerei. E tekintetben ma is M. könyve
egyike a legteljesebbeknek. Minden tudásunk, e fölfogás értelmében, a
tapasztalatból származik, a priori tudás egyáltalán nem létezik, a matematika
is tapasztaláson alapszik. A szellemi tudományokat M. három osztályba sorozza:
pszichologia, etologia és szociologia, melyek szintén csak induktiv módon
szerezhetők meg. Az erkölcstan vezérelve olykép rendezné be az emberi életet,
hogy mentül kevesebb baj, mentül több élvezet (szellemi és anyagi) érje az
embereknek mentül nagyobb körét. Vomte pozitivizmusával megismerkedvén, egy
ideig buzgó hive lett, de Comte politikájával nem tudott megbarátkozni, és
egykülön műben (Auguste Comte and the positivism, London 1865) igen élesen
birálta. Mint nemzetgazdaságtani iró is kiváló. Fő műve: Principles of
political economy, Angliában nagyon el van terjedve. Politikai művei közül
keresett: Considerations on representative government (1861) és Essay on
liberty (1859). A politikában a radikális eszmék hive, a nőkérdésben a nők
szavazási jogának lelkes védője (Subjection of women, 1869). Halála után jelent
meg önéletrajza: Autobiography, 1873. és vallásos értekezéseknek egy kötete
1874. M.-t előkelő egyénisége, erős itélete, nagy tudása és mély gondolkodása
az angol gondolkodás egyik legkiválóbb alakjává avatja. magyarban még következő
művei jelentek meg: A képviseleti kormány, ford. Jánosi Ferenc (Pest 1867); A
szabadságról, ford. Kállay Béni (u. o. 1867); Rektori beköszöntő beszéd, ford.
György Endre (Budapest 1874); A nemzetgazdaságtan alapelvei stb., ford. Dapsy
László (u. o. 1875); A nő, ford. Egei F. (u. o. 18769. V. ö. Taine, Le
positivisme anglais, étude sur Stuart M. (Páris 1864); Bain, J. S. M., a
criticisme (1882); Lauret, Phil. de J. S. M. (u. o. 1885); Watson I., J. S. M.
and Spencer (Glasgow 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon