Millais

(ejtsd: millié) János Everett, angol festő, szül. Southamptonban 1829 jun. 8. Már kilenc éves korában tanult rajzolni, 11 éves korában a londoni művészeti akadémia növendéke lett. Hilton hatása alatt festette első képeit; ezek: Pizarro elfogta az inkát 1846); Elviga stb. Csakhamar azonban egyesül prerafaelita festőkkel, Hunttal, Rossettivel, Brownnal. Ekkor keletkeznek Lorenzo és Izabella, Keats egy elbeszélése nyomán; Krisztus szülei házában (1850); A favágó leánya; Ofélia; A hugenotta búcsuja (1852); Szabadonbocsájtási parancs (1853); Az üldözött royalista; A fekete braunschweigi 81853) stb. De a prerafaeliták elvei csakhamar nyomasztólag hatottak tehetségére és Velasquez képeivel 1857. a manchesteri kiállításon megismerkedvén, művészete szabadabb irányt vett. Későbbi legkiválóbb festményei: Temető a zárda kertjében; Szt. Ágnes napjának előestéje (1863); A tűzhalálra itélt eretneknő megmentése; Az orleansi szűz; Hamupipőke; Az utolsó rózsa; Raleigh Valter gyermekkora; Mózes nézi Józsua győzelmét; A játékos felesége; Igen vagy nem?; Az északnyugati átjáró, stb. Legkitünőbb művei azonban képmásai: A westminsteri herceg (18789; Gladstone; Disraeli; Newman bibornok; John Bright; Salisbury; Charles Waring; Henry Irwing; Marquis of Lorne; Simon Fraser; Bischoffsheimné és mások képmásai. Kitünő, némileg genreszerü képmások a Királyi gárdista és a Whistező hölgyek. M. a korunkbeli angol festészet legkiválóbb alakjainak egyike. 1896. az elhalt Leighton helyébe a Royal Academy elnökének választották. V. ö. Armstrong, Sir John Everett M., his life and work (London 1885); Ruskin, Note on some of the principal pictures of Sir Everett M. (u. o. 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon