v. Magindanao, a Filippi-szigetek egyike és Luzon után a legnagyobbika, az É. sz. 5° 30" és 9° 50", illetőleg a Szulu-, Celebeszi- és Nagy-oceán közt, mintegy 98 000 km² területtel és közel 600 000 lak. Szaggatott partjain a legnagyobb öblök: a Butuani a Surigao-félsziget mellett, az Iligani, Sindangani, az Illanai és Liangani. A nagyobb hegységek: a sziget közepén emelkedő hegylánc, amelynek legmagasabb csúcsa az Apo-vulkán (3143 m.); ennek középső részeiből kiágazik egy másik lánc Ny-felé, amelyben a Malindang a legnagyobb csúcs (2615 m.); egy harmadik a sziget K-i oldalán húzódik végig és az Urdaneta (1900 m.), Agudo (1200 m.), Satelito (1200 m.) nevü csúcsokban kulminál. A folyóvizek számosak; ilyenek az Agusan, Iligan, a Palangin és a Tagum. Tavai közül a jelentékenyebbek; a Daguin, a Laguna Saponga és a Malanao. A Filippi-szigetek termékein kivül megterem a szegfűszeg, a muskátdió, a bors, a cimmetfa stb. A lakosok különböző törzsekhez tartoznak; ilyenek a mamauak, infielek, amlájok, vizajak és khinaiak. Csak kisebb része áll spanyol uralom alatt és a mellette fekvő kisebb szigetekkel együtt 5 kerületre oszlik. Főhelye Iligan és Iligani-öböl mellett a sziget DNy-i végében, közelében egy erősséggel, amely a manilai mellett a legerősebb a Filippi-szigeteken. V. ö. Rajal, Conferencia acerca de la isla de M. (a madridi földr. társaság közleményeiben. 1885. XVIII. 177. stb. old.).