Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Minnesota... ----

Magyar Magyar Német Német
Minnesota... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Minnesota

1. a Misszisszippi jobboldali mellékfolyója. Dakota államban, a kis Pole Cat nevü tóból folyik ki, azután a Big Stone tavat alkotja, átlép a róla elnevezett államba, DK-nek folyik Mankatóig, innen ÉK-nek tart és St. Paulnál torkollik. Hossza 650 km.; vizkörnyéke 35 000 km2. Nagyobb mellékvizei: a Potato, Chippewa, Hawk, Mankha, Redwood és Mankato.

2. M., az É.-amerikai államok egyike Kanada, Wisconsin, Iowa és Dakota közt, 215 910 km2 területtel, (1890) 1 301 826, 1 km2-re 6 lak. M. a tavak és folyók vidéke; körülbelül 10 000 tava közt a nagyobbak a Leech, Red Lake, Mille Lacs, Vermillion, Itaska; folyói közül hajózhatók a Misszisszippi. a M., a St. Corix, St. Louis, Redriver, Red-Lake-river. Felülete fensík, amelyen homokbuckák mocsarakkal, völgyekkel és prairiekkel váltakoznak. A középső és ÉK-i része archaikus kőzetekből áll, K-i részén kambri és sziluri rétegek, ÉNy-on pedig diluvium találhatók. Egyes helyeken itt-ott mészkő-képződmények is fordulnak elő. A jégkorszak nyomai főképen a tavakon vehetők észre. Az éghajlat az É-i részeken kemény és zord, de sehol sem egészségtelen. A hőmérő télen át néha 15, sőt néhol 24°-ot mutat. A mezőgazdaság a fő foglalkozás; 1892. termett 41 millió bushel búza, 43 millió bushel zab, továbbá kukorica, árpa és lenmag. Fontos foglalkozási ág még az erdőgazdálkodás és a malomipar. 1884 óta Vermillion-kerületben vasércbányákat is mivelnek. A tavakban sok a hal, az erdőkben a vad, főképen a medve, farkas és a bundás állatok. A törvényhozó testület 54 szenátorból és 114 képviselőből áll, akik közül az előbbieket 2-2, az utóbbiakat 1-1 évre választják. A kongresszusra 2 szenátort és 7 követet küld; az elnökválasztásnál 9 szavazata van. Countyjainak száma 80, fővárosa St. Paul. A mai M.-nak a Misszisszippitől K-re fekvő része az ugynevezett ÉNy-i territoriumhoz tartozott, a Ny-ra fekvő része pedig a francia Louisianához. 1849 márc. 3-án territoriummá, 1858 máj. 11-én pedig állammá lett. V. ö. Neill, Hist of M. (Minneapolis 1887); Kirk, Illustr. hist. of M. (St. Paul 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is