Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
mintavétel sampling
mintavételi... test hole

Magyar Magyar Német Német
Mintavétel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mintavétel

oktatás

Statisztikai eljárás, melynek feladata egy minta kijelölése úgy, hogy annak vizsgálata alapján a népesség re (populáció) vonatkozóan megalapozott következtetéseket vonhassunk le. A mintavétel célja minél kisebb ráfordítással minél több információt szerezni az adott populációról. A mintavétel elmélete a valószínűségszámítás, ill. a véletlen tömegjelenségek tv.-ein nyugszik, ezért fontos, hogy az alapsokaság a szó szoros értelmében ?alapsokaság? legyen. A statisztikai adatgyűjtés klasszikus típusa az egész populációt átfogó, teljes körű felvétel, amely költséges, lassú és csak bizonyos statisztikai célokra alkalmazható eljárás. A részleges felvétel ? amely a népesség meghatározott számú egyedeire, a népességnek valamely körére terjed ki ? két válfaja a monográfia és a mintavétel. A kettő közötti alapvető különbség, hogy az előbbi inkább csak segédeszköz a populáció bizonyos tulajdonságainak megismerésében, míg a mintavétel helyettesíti a teljes körű felvételt, ezért ismeretére és alkalmazására a ped.-i kutatásokban is gyakran szükség van. A mintavétek további előnyei a teljes körű felvétellel szemben: pénz-, idő-, és munkamegtakarítást tesz lehetővé a populációnak csupán egy ? gyakran igen kicsi ? hányadát kitevő minta vizsgálatával. A mintavétel sikerességének biztosítéka az ún. mintavételi terv kimunkálása, amely rögzíti a mintavéte célját, a kiválasztás alapelveit, módszereit, a teljes, ill. részminták nagyságát, az eredmények pontosságára, torzítására és megbízhatóságára vonatkozó számításokat. A mintavétel ezen jellemzőinek ismeretében végezhetők el az érdemi értékelések, és csak ekkor tudják más kutatók is ? kontrollálásra v. új kutatási hipotézisek igazolására ? az adatokat felhasználni, v. az adatgyűjtést és az értékelést újra elvégezni. Valamilyen populáció vizsgálata során a mintavéte nek alapvetően kétféle célja lehet:

1. Bizonyos alapsokaságbeli ismérvet, paraméter t akarunk becsülni a mintából kiszámított statisztikai jellemző (pl. átlag, szórás stb.) alapján.

2. Statisztikai hipotézis vizsgálat a, ellenőrzése a minta alapján (erre szolgálnak, pl. a statisztikai próbák). Mindkét esetben ki kell küszöbölnünk azt a látszólagos ellentmondást, hogy a populációt a populációból vett minta segítségével ismerhetjük meg, amely mintát magát sem ismerjük. E problémát úgy oldjuk fel, hogy biztosítjuk a minta reprezentativitás át, azaz hogy magán kell viselnie a populációnak minden lényeges ? közös és megkülönböztető ? ismérvét. A reprezentatív minta kiválasztásának legfontosabb alapelvei:

1. A mintába kerülő elemeket, ill. adatokat randomizálással kell kiválasztanunk a rendelkezésre álló adattömegből akkor, ha a kapott eredményeket az egész populációra ált.-ítani akarjuk.

2. A minta adatainak azonos körülmények közül kell származniuk.

3. Objektív mérésből kell kapnunk a minta adatait.

4. A mintának pontos adatokat kell tartalmaznia.

5. Az adatoknak torzítatlan oknak kell lenniük. 6. A minta adatai más minták adataival összehasonlíthatók legyenek. A mintavétel legfontosabb módszerei: A. Véletlenen alapuló kiválasztás útján:

1. Egyszerű véletlen mintavételel úgy kapunk reprezentatív mintát, hogy a populációból a mintába véletlenszerűen válogatjuk az egyes elemeket, így a populáció minden tagjának egyenlő esélyt biztosítunk arra, hogy a mintába bekerüljön. Az erre szolgáló technikák: ? Sorsolás útján történő kiválasztás (a populáció tagjaihoz rendelt sorszámok sorban történő kihúzásával). ? Véletlen-számok táblázata alapján: a populáció tagjait sorszámmal látjuk el, majd a táblázatból annyi (megfelelő számjegyű) számot írunk ki, ahány elemből áll a minta, és az így kapott számoknak megfelelő egyedeket sorsoljuk be a mintasokaságba. ? Mechanikus (szisztematikus) kiválasztás: a populáció tagjait bizonyos rendben rögzítjük, és az egyenlő távolságban álló egyedeket választjuk ki (névsor, lajstrom, időközök stb. alapján). Elméletileg ez akkor tekinthető véletlen kiválasztásnak, ha a populáció egyedeinek sorbarendezése véletlenszerűen történt. ? Találomra történő (szúrópróbaszerű) kiválasztás: (a társ.-statisztikában és a ped.-ban is ritka).

2. lépcsőzetes mintavétel.

3. rétegezett mintavétel. B. Nem véletlen kiválasztás útján: í/p>

1. Kvóta kiválasztás: a populáció valamely ismérv szerinti, általunk ismert százalékos megoszlása (kvóták) alapján szerkesztjük meg a minta megoszlását, és így keressük ki véletlenszerű válogatással a minta elemeit.

2. Koncentrált kiválasztásnál tudatosan a vizsgálandó ismérvre legjellemzőbb egyedeket válogatjuk a mintába.

3. Önkényes (szándékos) kiválasztásnál a populáció ?tipikus?, ?átlagos? egyedeit választjuk be a mintába. (Ennek a módszernek a reprezentativitása ingatag, ezért szórványosan alkalmazzuk). ? A mintavételi eljárás keretében meg kell határozni a minta nagyságát is, amelyen a vizsgálatot elvégezzük. A minta nagyságával összefüggésében tudjuk elvégezni a populáció megismerni kívánt ismérveire vonatkozó előzetes pontossági és megbízhatósági számításokat is.

Péchy Benjamin

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is