Mirat
(Merut), 1. a brit-indiai ÉNy-i tartományok egyik diviziója
Kumaun, Rohilkand, Agra, Delhi és Ambala közt 39 318 km2 területtel,
(1891) 5 141 204 lak. Disztrikusai: M., Dehra-Dun, Szaharanpur,
Muszasszarnagar, Bulandsar és Aligarh. - 2. M., az ugyanily nevü disztrikus
fővárosa a Gangesz és Sumna közt, a Kali-Naddi egyik ágánál, vasút mellett,
(1891) 119 390 lak., akiknek 54%-a hindu, 43%-a mohammedánus és 4494
keresztény; gabona- és indigókereskedéssel; magas tornyu nagy anglikán
templommal. Régi épületei közül a jelentékenyebbek a nagy mecset, Szatar
Amsszaud Ghazi és Abu Mohammed Kambah mauzoleuma. M. alapítása a keresztény
időszámításnál legalább 3 századdal előbb történt. 1191. elfoglalta Mohammed
Gori és hindu templomait mecsetekké alakította. 1398. hősies védelem után Timur
elfoglalta és feldúlta. 1738. Nadir Sah és későbben a mahrattok elpusztították.
1804 nov. 8. a britek Lake vezérlete alatt szállották meg. 1857 máj. 10. itt
tört ki a szipahi-fölkelés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|