Mircse János

Mircse János (barátosi), magyar történeti forrásgyüjtő, szül. Barátoson (Háromszék) 1834., megh. Velencében 1883 jan. 21. Tanulmányait a kézdivásárhelyi katonai iskolában befejezte, 1848. katonának állott be. A szabadságharc után Garilabdi alatt az olasz hadseregbe lépett s mint tüzérkapitány részt vett a második expedicióban. Érdemei elismeréséül az olasz kormány a vaskoronarenddel, a magyar király a Ferenc József-renddel tüntette ki. Később nyugalomba vonulva a m. tud. akadémia megbizásából történeti kutatásokat eszközölt Modenában, Milanóban és Velencében. Művei: Magyarország és Velence. Visszatekintés Dalmátiára és Horvátországra az Árpádok s Anjouk alatt; Oklevéltár Bethlen Gábor diplomáciai összeköttetései történetéhez (a M. által eszközölt másolatokból szerkesztette Óvári Lipót, Budapest 1886); Adalék Capistranói Sz. János életéhez (Esztergom 1870, külön lenyomat a Magyar Sionból). Egyes értekezések az Akadémiai Értesítőben, Századokban, Magyar Sionban.

Forrás: Pallas Nagylexikon