Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Miskóc... ----

Magyar Magyar Német Német
Miskóc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Miskóc

-nemzetség, Borsod vármegyének tősgyökeres nemzetsége, melynek első ismert tagja Jakó, Kálmán király idejében Borsod vármegye főispánja volt. A nemzetség szoros viszonyban állt a Borsokkal, kikkel közösen a sast v. inkább turul-madárt használta címerében. III. Béla 1194. a nemzetség egyik tagját, Domonkos bánt, a maga rokonának nevezte. Ez a bán alapította a kéthelyi apátságot. Magának a nemzetségnek ősi javai Miskolc körül terültek el s a nemzetségi kolostor annak közelében a tapolcai s távolabb a borsmonostori volt. Domonkos bán fia Bors, IV. Béla uralkodása elején Borsod vármegye ügyeit mint főispán vezette. A nemzetség tagjai a csatatéren is kitüntek. Ponit (utóbb bán és zalavármegyei főispán) 1241. a tatárjárás és a Szveszti-szláv bolgár cár ellen való harcokban szerzett érdemeket; fia László 1280. a hódtavi csatában esett el; Mihály fiai, Péter és Sándor, Ottokár ellen küzdöttek. 1194-1373 közt a nemzetségnek jobbadán Borsod, Gömör, Sopron és Zala vármegyében 83 birtokát említik. A Bors- és Miskolcy-családok egy része s nőágon a ma is virágzó Almásy-, Melczer-, Fáy-, Bükk- és Majthényi-családok e nemzetségből származnak. V. ö. Szendrei, A M. nemzetség (Turul 1884, 96-105. és 142-152); Wertner, Nemzetségek (II., 183-190).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is