Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Miskolci Eg... ----

Magyar Magyar Német Német
Miskolci Eg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Miskolci Egyetem

Felsőokt.-i intézmény egy.-i és főisk.-i végzettségű mérnökök és műszaki szakoktatók, jogászok, gazdasági szakemberek, valamint bölcsészek képzésére. Az (átmenetileg Rákosi Mátyás nevét is viselő) Nehézipari Műszaki Egy. létesítését 1949-ben rendelte el az országgyűlés a műszaki képzés erősítése céljából, bánya- és kohómérnöki, valamint gépészmérnöki karral. Mo.-on e karok már akkor is több mint két évszázados múltra tekinthettek vissza. A bánya- és kohómérnöki kar jogelődje 1919-ig Selmecbányán, majd 1949-ig Sopronban működött. Selmecbányán 1735-ben a bécsi udvari kamara azzal a céllal létesítette a bányászati-kohászati isk.-t (Bergschule), hogy kielégítse a Habsburg birodalom fejlődő bányáinak szakemberigényét. A világon elsőként itt indult ilyen jellegű felsőfokú képzés. Az intézet 1770-re akad.-vá alakult, 1808-tól erdészeti képzéssel bővült. A szabadságharc után, az 1867-es kiegyezéssel a selmecbányai akad. m. áll. intézmény lett. A m. oktatási nyelvet 1868?72 között fokozatosan vezették be. A századfordulón jelentős mértékben fejlesztették az akad.-t. Az intézmény 1904-től Bányászati és Erdészeti Főisk.-ként működött. Az I. vh. a főisk. felfelé ívelő pályáját kettétörte. 1918-ban Bp.-re, 1919-ben Sopronba költöztették. A soproni évek közben önállósága is megszűnt, s a főisk. 1934-től a Miskolcra telepítésig a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara lett. A Sopronban maradó erdészetieket kivéve a tanszékek 1949?1959 között fokozatosan települtek Miskolcra. Az átköltözés és az újjászervezés első évei után a hatvanas évektől új lendülettel fejlődött az egy. Műhelycsarnokok, előadók, közp.-i könyvtár, diákszállók, sportcsarnok stb. épültek. Az egy. egyre több szállal kapcsolódott be a hazai és nemzetközi szakmai-tud. életbe, s a műszaki felsőokt. elismert intézményévé vált. Az egy. szerv.-e 1969-ben a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főisk.-i Karral, 1970-ben pedig a kazincbarcikai Vegyipari és Automatizálási Főisk.-i Karral bővült. Ez utóbbi 1987-ben megszűnt, képzési profilját az egy. a miskolci székhelyen folytatta. 1981-ben az észak-mo.-i régió igényeihez igazodóan megindult a jogászképzés, 1983-ban létrejött az Áll.- és Jogtud.-i Kar. Az univerzitássá szerveződés folyamatában a közgazdászképzés megindulása jelentette a következő lépcsőt. A Gazdaságtud.-i Kar al.-i éve 1990, s ebben az évben módosították az immár hat karú intézmény nevét Miskolci Egy.-re. A kilencvenes évek eleje a bölcsészképzés kiépítésének jegyében folytatódott, létrejött a Bölcsészettud.-i Intézet. A Miskolci Egyetem karai:

1. Bányamérnöki Kar (al. 1735), a szilárd ásványok, továbbá az olaj és gáz bányászata számára, és a komplex földtani kutatások, anyag-előkészítési és környezetvédelmi feladatok elvégzésére képeznek olyan szakembereket, akik a kapcsolódó technológiai folyamatok tervezési, fejlesztési, irányítási feladatainak megoldására kapnak képesítést.

2. Gépészmérnöki Kar (al. 1949), a gazdaság gépészeti berendezéseinek üzemeltetésére, tervezésére és gyártására, folyamatok irányítására és szervezésére, műszaki informatikai feladatok megoldására képez mérnököket egy.-i és főisk.-i szinten.

3. Kohómérnöki Kar (al. 1735), az ipar által felhasznált fémes és nemfémes anyagok ércből történő kohászati előállításával és alakításával, anyagvizsgálati és anyagtechnológiai, továbbá irányítással rendelkező mérnököket képez egy.-i szinten.

4. Áll.- és Jogtud.-i Kar (al. 1981), a társ.-ban érvényesülő alapvető tv.-szerűségeket, jogszabályokat és az ezekkel összefüggő joggyakorlatot ismerő szakembereket képez.

5. Gazdaságtud.-i Kar (al. 1990), vállalati orientációjú közgazdasági szakembereket, üzemgazdászokat képez.

6. Dunaújvárosi Főisk.-i Kar, főisk.-i végzettségű mérnököket, ill. mérnöktanárokat és műszaki szakoktatókat képez.

7. Bölcsészettud.-i Int. a hétféle bölcsészképzés alappillére, valamint angol és német nyelvtanárokat képeznek. A Miskolci Egyetem hallgatóinak összlétszáma az 1994/95. tanévben közel 6500 fő. A Miskolci Egyetem európai színvonalú műszaki könyvtárral működik. 1993-ban tud. doktori fokozat (PhD program) odaítélési jogot kapott. A Miskolci Egyetemen jelentős regionális szakmai továbbképzés folyik.

Palásti Kovács Béla

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is