Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Misszisszip... ----

Magyar Magyar Német Német
Misszisszip... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Misszisszippi

1. nagy folyó É.-Amerikában. Az Itaska-tóból ered és É-felé a Traverse-Lakebe jut; K-felé folyván, több kisebb tavat szel át és azután számos kanyarulatot tevén, óriási alföldön D-nek tart, mig végre hatalmas deltát alkotván, öt főágban, amelyek közt a South-Pass a legnagyobb beletorkollik a Mexikói-öbölbe. Nagyobb mellékvizei a Misszuri, Ohio, Arkansas és a Red, kisebbek a Minnesota, Iowa, Des Moines, a Wisconsinés Illinois. A M.-Misszuri hossza 7200 km. és mint ilyen földünk leghosszabb folyója. Vizkörnyéke 3,1 millió km2. A torkolatánál számos zátony nehezíti meg a hajózást. Ezek elkerülése végett a South-passt hatalmas töltések (jetties) segítségével 7 méternyire mélyítették ki. A hajózás rajta a gőzhajók föltalálása után gyorsan fejlődésnek indult. 1818. még csak 20, de 1829. már 200 gőzös járt rajta. Újabban azonban a vasutak kiépítése következtében újra csökkent. Hajók fölmehetnek rajta 3130 km.-nyire a Minnesotában St. Paul fölött fekvő St. Antony nevü vizesésekig.

2. M., egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak a Mexikói-öböl, Alabanna, Tennessee, Arkansas és Louisiana közt, 121 230 km2 területtel, (1890) 1 289 600 (1 km2-re 11) lak., akik közt 774 720 szines bőrü. DK-nek csaknem 2/3-a tercier képződményekből áll. D-i részét alluvium takarja, amely sok helyen mocsáros és erdős; belőle csak mintegy 16 000 km2 mivelhető. Ezen alluvialis területet bluffök határolják; velök kezdődnek a tercier képződmények, amelyek halmos síkságot alkotnak és némely helyen 4-500 m. magas dombokká emelkednek. A M.-n és Yazoon kivül számos kis folyó öntözi, amelyek közt a Big Black, a Tombigbee, a Pascagoula, a Chickasawa és Pearls-river a legnagyobbak. Az éghajlat csaknem trópusi. Natchezben az évi középhőmérséklet 18,3°, a nyári 25,4° és a téli 10°. Az évi esőmennyiség 1405 mm. A sárgaláz néha sok áldozatot kiván. Miként Louisiana a cukornád-, ugy M. a pamuttermesztés tekintetében foglalja el az É.-amerikai államok közt az első helyet. 2,8 millió acre-nyi területen körülbelül 1 millió csomag pamutot termel; ezen kivül nagyobb mennyiségben termesztenek kukoricát (átlag 15 millió dollár értékben), zabot, rizst, déli gyümölcsöket és dohányt. Az állattenyésztés a rabszolgaháboru óta nagyon aláhanyatlott. Az ipar a jelentéktelen; csupán lisztet állít elő és a pamuttermesztés szolgálatában áll. A törvényhozó testület tagjait (45 szenátort és 133 követet) 2-2, a végrehajtó hatalom kezelőit pedig 4- évre választják. A kongresszusra 7 követet küld és az elnökválasztásnál 9 szavazata van. A kormány székhelye Jackson, legnagyobb városa Vicksburg. 74 countyra oszlik. Fernando de Joto és spanyol társai voltak az első európaiak, akik 1540. e területre léptek. 1682. La Salle XIV. Lajos nevében elfoglalta és Louisiana részévé tette. 1763. a franciák az angoloknak engedték át, akik 1783. mondtak le róla az Unio javára. 1798. territoriummá alakították és 1817 dec. 10-én az államok sorába vették föl. A rabszolgaháboruban M. a D-i államok közt vezető szerepet játszott és azért igen sokat kellett szenvednie. A háboru ideiglenes, 1867-69-ig pedig katonai kormány alatt állott. 1869. új alkotmányt fogadván el, 1870. újra fölvétetett az államok közé. Mivel a szines bőrüek benne nagy számmal vannak, nehogy ezek az alkotmányra beszélt hozzanak, 1890. M. alkotmányát oly módon módosította, hogy a választói jog gyakorlásához bizonyos műveltség kimutatása szükséges. Lowry és Mac Cardle, Hist. of M. (1891).

3. M., két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Arkansasban (1700 km2, 10 000 lak., Osceola székh.) és Misszuriban (1040 km2, 10 500 lak., Charleston székh.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is