1. hosszu, nagyon kanyargós és piszkos vizü mellékfolyója a
Misszisszippinek Észak-Amerikában. A Sziklás-hegyekben, a Gallatin, Madison és
Jefferson nevü patakok (the three forks) összefolyásából keletkezik, és St.
Louis-nál torkollik. Hossza 4837 km., vizterülete 1 344 130 km2.
Medre a Yellowstone torkolatától kezdve 1200-1800 km., a vizállás a legmagasabb
máj. és jun. hónapokban. A gőzösök Fort Bentonig mehetnek föl rajta. Élénk
hajózás van alsó folyásában St. Louis és Glasgow közt, továbbá Fort Yates és
Fort Benton közt. A hajózást itt számos sziget nehezíti.
2. M., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Illinois,
Kentucky, Tennessee, Iowa, Arkansas, Nebraska, Kansas és az indus territorium
közt, 179 778 km2 területtel, (1890) 1 679 184 (1 km2-re
15) lak., akik közt 154 151 szines bőrü. A M. folyó két egymástól különböző
részre osztja. Az É-i lapos és sík, a D-i részen emelkednek a Ozark-hegyek és a
Black-Mountains, amelyek azonban sehol 1200 m.-nél magasabbra nem emelkednek, s
amelyek közt az Iron Mount, meg Pilot Knob a hiresek. A szilur- és
devonképződményeket nagy kiterjedésben krétakorszakbeli karbon takarja a folyók
mentén pedig alluvium. A M.-n kivül számos apró folyó öntözi, aminők a
Nishnabatony, a Platte, a Chariton, a Lamine, Osage, a White és a mocsáros
környékü Saint-Francis. Az éghajlat mérséklet; St. Louisban az évi
középhőmérséklet 13°, a téli 6,7°, a nyári 24,1°; az évi csapadék mennyisége
1117 mm. Az államot borító prairiek jelenleg már csekély kivétellel
szántóföldekké alakíttattak át. A föld igen termékeny, különösen a folyók
mentén. Fő termékei a kukorica (1892. 152 millió bushel) búza (24 millió
bushel), zab (36 millió bushel), dohány (13 millió font), továbbá rozs, len és
szőllő. Az ásványország 2,5 millió t. szenet, továbbá vas- és ólomérceket és
márványt szolgálhat. A malmok vannak az ipartelepek közül nagyobb számmal. A
végrehajtó hatalom közegeit 2-2 évre, a 34 szenátort 4 és 143 képviselőt 2-2
évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 15 követet küld. Az
elnökválasztásnál 17 szavazata van. A kormány székhelye Jefferson-City; 75
countyra van fölosztva. M. Louisianának volt része; Marquette és Joliet voltak.
1673. az első európaiak, akik beutazták. 1803. egész Louisianával együtt
Napoleon az amerikai köztársaságnak adta el. Ugyanakkor territoriummá
alakították. 1821. hosszabb alkudozások után mint államot fölvették az Unióba.
A rabszolgaháboru kitörésekor a D-i államokhoz csatlakozott, de csakhamar
megoszlott és követei által mind az Unióban, mind a konfederáltaknál képviselve
volt. Az 1865-iki alkotmány a rabszolgaintézményt megszüntette; az alkotmányt
1875 okt. 30. újra módosították. V. ö. Paker, The M. Handbook (1866); Car, M.
(1888).
Forrás: Pallas Nagylexikon