Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Misszuri... ----

Magyar Magyar Német Német
Misszuri... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Misszuri

1. hosszu, nagyon kanyargós és piszkos vizü mellékfolyója a Misszisszippinek Észak-Amerikában. A Sziklás-hegyekben, a Gallatin, Madison és Jefferson nevü patakok (the three forks) összefolyásából keletkezik, és St. Louis-nál torkollik. Hossza 4837 km., vizterülete 1 344 130 km2. Medre a Yellowstone torkolatától kezdve 1200-1800 km., a vizállás a legmagasabb máj. és jun. hónapokban. A gőzösök Fort Bentonig mehetnek föl rajta. Élénk hajózás van alsó folyásában St. Louis és Glasgow közt, továbbá Fort Yates és Fort Benton közt. A hajózást itt számos sziget nehezíti.

2. M., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Illinois, Kentucky, Tennessee, Iowa, Arkansas, Nebraska, Kansas és az indus territorium közt, 179 778 km2 területtel, (1890) 1 679 184 (1 km2-re 15) lak., akik közt 154 151 szines bőrü. A M. folyó két egymástól különböző részre osztja. Az É-i lapos és sík, a D-i részen emelkednek a Ozark-hegyek és a Black-Mountains, amelyek azonban sehol 1200 m.-nél magasabbra nem emelkednek, s amelyek közt az Iron Mount, meg Pilot Knob a hiresek. A szilur- és devonképződményeket nagy kiterjedésben krétakorszakbeli karbon takarja a folyók mentén pedig alluvium. A M.-n kivül számos apró folyó öntözi, aminők a Nishnabatony, a Platte, a Chariton, a Lamine, Osage, a White és a mocsáros környékü Saint-Francis. Az éghajlat mérséklet; St. Louisban az évi középhőmérséklet 13°, a téli 6,7°, a nyári 24,1°; az évi csapadék mennyisége 1117 mm. Az államot borító prairiek jelenleg már csekély kivétellel szántóföldekké alakíttattak át. A föld igen termékeny, különösen a folyók mentén. Fő termékei a kukorica (1892. 152 millió bushel) búza (24 millió bushel), zab (36 millió bushel), dohány (13 millió font), továbbá rozs, len és szőllő. Az ásványország 2,5 millió t. szenet, továbbá vas- és ólomérceket és márványt szolgálhat. A malmok vannak az ipartelepek közül nagyobb számmal. A végrehajtó hatalom közegeit 2-2 évre, a 34 szenátort 4 és 143 képviselőt 2-2 évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 15 követet küld. Az elnökválasztásnál 17 szavazata van. A kormány székhelye Jefferson-City; 75 countyra van fölosztva. M. Louisianának volt része; Marquette és Joliet voltak. 1673. az első európaiak, akik beutazták. 1803. egész Louisianával együtt Napoleon az amerikai köztársaságnak adta el. Ugyanakkor territoriummá alakították. 1821. hosszabb alkudozások után mint államot fölvették az Unióba. A rabszolgaháboru kitörésekor a D-i államokhoz csatlakozott, de csakhamar megoszlott és követei által mind az Unióban, mind a konfederáltaknál képviselve volt. Az 1865-iki alkotmány a rabszolgaintézményt megszüntette; az alkotmányt 1875 okt. 30. újra módosították. V. ö. Paker, The M. Handbook (1866); Car, M. (1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is