Mitrovica
(Mitrovicz), önálló város Szerém vármegyében, a Száva
mellet, (1891) 9541 lakossal (közte 705 magyar, 2553 német, 5527 horvát-szerb,
270 tót, 211 rutén; hitfelekezet szerint 5305 róm. kat., 3316 görög kat.). M. a
járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, királyi közjegyzői kamara, adóhivatal
és csendőrszakaszparancsnokság székhelye; van pénzügyőrségi folyammérnöki
hivatala, belépő állomása, selyemtenyésztési felügyelősége, alreáliskolája,
takarékpénztára, szerb leszámítoló részvénytársulata, takarékpénztára, vasúti
és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára, az
osztrák magyar bank itt mellékhelyiségeket tart fenn. Lakói föld- és
szőllőmivelést, selyemtenyésztést, halászatot és élénk kereskedést űznek,
egyfelől a Száván, másfelől Szerbiába. M. Syrmium név alatt egyike volt a
rómaiak legjelentékenyebb városának, mely Pannonia II., utóbb Illyricum
székvárosa volt. Itt született Probus császár, aki itt el is van temetve. Utána
több római császár székelt itt. 457. a hunnok elfoglalták a várost, 540.
Theodorik kezén volt. Justinian császár 550. meghódította, 581. két évi ostrom
után ismét az avarok foglalták el, kiknek kezén kétszáz évig maradt. A horvátok
után a magyarok foglalták el, de a XII. sz.-ban a városból alig állott fenn
több mint a Demetrius-templom, melyről a város Dimitrovica, utóbb M. nevet
kapott. A XIII. sz.-ban M. ismét jelentőségre vergődött s 1381 táján felette
virágzó kereskedést űzött. A nikápolyi csata után 1396. a törökök a várost
elpusztították; a város újból felépült, de 1521. a törökök újra elhamvasztották
s azóta nagyobb jelentőségre emelkedni nem birt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|