Mizia

(Mysia), ókori tartomány Kis- Ázsiának ÉNy-i részében (nevét Strabo szerint a sok bükkfától vette). Határai voltak: északon a Propontis és a Hellespont, nyugaton az Egei-tenger, délen Lidia, keleten Frigia és Bitinia (a Rhyndakos folyó és az Olympos hegy). Hegyek: az Ida (kiválóbb magaslatok a Gargaros és Kotylos) és Temnos (utolsó láncszemei a Pindasos és Sardene). Hegyfokok: Rhoiteion (most Intepe), Sigeion (Jeniser), Lekton (most Santa Maria) és Kane (Karadagh). Folyói nem nagy számuak, de jelentékenyek; említendők: a) a Propontisba torkollnak: a Rhyndakos (most Adirnasz), Aisepos, Granikosz (Kodzsa-Szu); b) a Hellespontosba: a Paisos (most Beiramdere), Perkotes, Simois (Dumbrek) és Skamandros (Mendere-Szu); c) a nyugati parton: a Szatnioeisz (Tuzla), az Evenoos (most Madara), Kaikos (most Bakir-Csai) és Mysios (Bergama). Városai: Kiosz, Pruza, Apollonia, Kizikosz, Parion, Lampszakosz, Alexandria Troasz, adramittion, pergamon. A lakosság mindig két különféle törzshöz tartozott (az őskorban frigek és trójaiak, a történeti időben mizek és eolok). A mizekről maguk a görögök azt tartották, hogy Trákiából vándoroltak be.

Forrás: Pallas Nagylexikon