Mnemonika

(gör.), vagy mnemotechnika, a. m. az emlékezés művészete, vagyis olyan művészet vagy módszer, amellyel emlékezőtehetségünket fejleszthetjük. Már a régiek ismertek egy ilyen módot, melynek föltalálójául Simonides görög költőt tartották; ez abban állt, hogy az illető egy maghatározott tért (p. várost, házat, szobát) képzelt maga elé s annak bizonyos, egymásután következő részleteibe osztotta be az emlékezetében felidézendő tárgyakat v. fogalmakat. Ez a rendszer volt a későbbiek alapja is, amidőn a M.-t mint kabalisztikus tudományt művelték, mint p. Giordano Bruno, az u. n. ars magna Lulli tökéletesítője, v. a német Schenkel Lambertus, ki feltünést is keltett körutazásaiban. De neves tudósok is (Celtis Konrád, Leibniz stb.) foglalkoztak a M.-val.

Forrás: Pallas Nagylexikon