Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mocsáry... ----

Magyar Magyar Német Német
Mocsáry... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mocsáry

1. Antal (bocsári), régi iró, szül. Bozokon 1757., megh. 1836. Nevezetes műve: Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai ismertetése (Pest 1826, 4 köt.). Ezenkivül egy költemény jelent meg tőle ily cím alatt: A tisztelt barátság vagyis Aurelius és Mastria érzékeny történetei (Buda 1805).

2. M. Lajos (bocsári), politikus, volt országos képviselő, született Kurtányban (Nógrád) 1826. tanulmányait a szülei háznál kezdette meg és a pesti egyetemen folytatta. 1851-ben nőül vette Wesselényi Miklós br. özvegyét. 1855. jelent meg első műve: A magyar társasélet, mely rövid idő alatt a második kiadást ért, 1858. a Nemzetiség címü könyve. Az alkotmányos élet újjá éledésekor Borsod vmegye őt második alispánjává választotta, mit azonban nem fogadott el. 1861. képviselővé választották, akkor a felirati párttal szavazott. 1865. azonban a baloldalhoz csatlakozott. 1867-69. Borsod vmegyének volt első alispánja, majd Miskolc városának képviselője. 1872. megbukott és csak 1874. választották újra Kecskeméten. Ezóta állandóan a szélsőbalhoz tartozott. Szónoki és irói tehetsége által nagy befolyást gyakorolt e pártra, melynek hosszabb ideig elnöke is volt. Csak a nemzetiségi kérdést illetőleg tért el pártja nagy részétől, amennyiben a nemzetiségekkel szemben engedékeny, megnyerő bánásmódnak volt a szószólója. Midőn a karánsebesi kerület megválasztotta őt képviselőjének, e nézetét az országgyülésen is kifejtette. Grünwald Béla Régi Magyarország címü munkájának cáfolására 1888. könyvet irt, A régi magyar nemesről, melyben nagy ügyességgel és nem csekély irói tehetséggel kél osztálytársai védelmére. 1891. irta Az állami közigazgatás c. művét.

3. M. Sándor, zoologus, szül. Nagyváradon 1841 szept. 27. s gimnáziumi tanulmányait is ott végezte. 1858. a jászóvári premontrei kanonok-rendbe lépett, az érettségit 1860. Rozsnyón tette le; öt év mulva azonban a rendből kilépett s mint magántanuló Nagyváradon jogot hallgatott; majd Bécsbe ment ismereteinek gyarapítása céljából. 1870. a magyar nemzeti muzeumhoz jutott állattári őrsegédnek, majd itt segédőri és őri rangra emelkedett. 1884. a m. tud. akadémia tagjai sorában választotta. Kezdetben az összes rovarok gyüjtésével és tanulmányozásával foglalkozott, de később kiválóan a hártyásszárnyuaknak szentelte minden idejét. Több rendbeli értékes dolgozatot és nagyobb munkát tett közzé részint hazai, részint külföldi folyóiratokban. Ez idő szerint szerkeszti a Természetrajzi Füzeteket. Fontosabb művei a következők: Jellemző adatok Biharmegye téhelyröpüinek ismeretéhez (1870); Adatok Biharmegye faunájához (1872); Biharmegye téhely- és pikkelyröpüi (1874); Zur Hymenopteren-Fauna Siebenbürgens (1874); A biharmegyei barlangok állatvilága (1876); Adatok Zemplén- és Ungmegyék faunájához (1865); Trois especes nouvelles d"abeilles (1877); Hymenoptera nova in collectione Musei Nationalis Hungarici (1877); Bihar- és Hajdumegyék hártya-, két-, recés-, egyenes- és félröpüi (1877); Mellifera nova in collectione Musie Nationalis Hungarici (1877); Adatok Zólyom- és Liptómegyék faunájához (1877); Data ad faunam hymenopterologicam Sibiriae (1877); Especes nouvelles du genre Eucare Latr. (1878); Hymenoptera nova e fauna hungarica (1879); Jellemző adatok Budapest környékének hártyaröpü faunájához (1879); Hymenoptera nova e variis orbis terrarum partibus (1880); Drei nee Hamenopteren (1881); A magyar fauna fémdarázsai (1882); Európai és másföldi új hártyaröpüek (1873); Jellemző adatok Erdély hártyaröpü rovarainak faunájához (1883); Species generis Pepsis (1885); Species aliquot Tenthredinidarum novae (1886); Species tres novae generis Anthidium F. (1887); Species sex novae generis Pepsis e collectione Musei Bremensis (1887); Monographia Chrysididorum orbis terrarum universi (1889); Tenthredinidae et Siricidae novae (1891); Hymenoptera in expeditione Comitis Belae Széchenyi in China et Tibet a Dom. G. Kreitner et L. Lóczy anno 1879 collecta (1892); Species novae vel minus cognitae generis Pepsis (1894); Species Hymenopterorum magnificae novae in collectione Musaei Nationalis Hungarici (1896). V. ö. Figyelő, irodalomtörténeti közlöny 291-296.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is