Modulus

(lat.), az antik építészetben használatos mértékegység, mely megegyezik az oszlop alsó átmérőjével v. annak felével (a sugárral). Minthogy a különböző épületeken alkalmazott oszlopok méretei nagyon is eltérők, következésképen a M. is csaknem minden épületnél más-más. A klasszikus ókori építészet építményeinek párkányait, oszlopmagasságait és egyéb méreteit az épületen levő oszlop szerinti M.-okban fejezték ki. A M.-t percekre (partes) osztották fel, amelyeknek száma meglehetős változatosságot mutat. Igy p. Vignola az oszlopfél alsó átmérőjével egyező M.-t a toscan és a dór oszloprendben tizenkét perc, a többi oszloprendben pedig tizennyolc percre osztja fel. Ellenben Palladio, Scamozi és Le Clerc szerint valamennyi oszloprend M.-a 30 partest foglal magában. Ez utóbbi felosztás a legelterjedtebb. A modern építészetben a M.-szal való mérést, illetve arányítást csaknem teljesen figyelmen kivül szokás hagyni. - M. a számelméletbe, l. Kongruencia.

Forrás: Pallas Nagylexikon