Mogul

vagy közönségesebben nagy M. (angolul mughal), igy nevezték mongol eredetük okáért, bár valóságban inkább törökök voltak, a Baber dinasztiát. A nagy hódító, a rettenetes Timur v. európaias alakjában Tamerlán 1398. átkelve a Induson, óriási értékü hadi zsákmánnyal terhelve tért vissza egy évig tartó rabló hadjáratából hazájába. Rendesen ettől a betöréstől számítják a M. család indiai uralmát, jóllehet sokkal később Timurnak atyai ágon ötödik utóda Zehir ed-Din Baber (szül. 1483., megh. 1530.) lett Indiának első M. leigázója. Nevezetes M. uralkodó volt utóda Humájun, de a M. család legnagyobb hatalma és fénykora a hires Dselál ed-Din Akbár idejében esik (szül. 1542., megh. 1605.). Hatalmas fejedelem volt a kegyetlen Dsihángir, ki első adott némi kereskedelmi engedményeket az angol-indiai társaságnak. Lassan-lassan bomladozni kezdett a M.-ok óriási terjedelmü birodalma, 1707-től számítják a M. uralom hanyatlási korszakát. Delhi elfoglalása az angolok által 1803. az utolsó maradványát a hatalomnak is kivette Alem sah kezéből. Névleg még mint India fejedelmei szerepeltek a Delhi székelő s az angol-indiai társaságtól évdíjat húzó M. császárok 1857-ig, mikor az ind fölkelésben való részvétük miatt a méltóság árnyékától is megfosztattak. Az utolsó M. császár, egy 90 éves aggastyán, Rangunba deportálva halt el s 24 fia és unokájának életében került a felkelésben való részvételük. L. még Magor.

Forrás: Pallas Nagylexikon