Moha
1. M., nagyközség Fejér vmegye székesfehérvári j.-ban,
(1891) 630 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és
postatakarékpénztárral. Két nevezetes ásványforrása van, egyik az országos hirü
Ágnes-forrás, mely Zsigmondy utasítása szerint fúrt artézi kútból akad s a
legkitünőbb földes savanyuvizek közé tartozik, mely kitünően gondozva kerül
forgalomba s ma Magyarország legkedveltebb s legelterjedtebb ásványvizei közé
tartozik (évi forgalma az 1 millió palackot meghaladja). Alkotórészei 1 liter
vizben:
|
klórkálium
|
0,0088 g.
|
|
kálium
|
0,0005 g.
|
|
mészszulfát
|
0,0246 g.
|
|
ammoniumkarbonát
|
0,1046 g.
|
|
mészbikarbonát
|
1,6773 g.
|
|
magnéziumbikarbonát
|
0,5003 g.
|
|
vasbikarbonát
|
0,0278 g.
|
|
mangánbikarbonát
|
0,0013 g.
|
|
aluminiumhidroxid
|
0,0020 g.
|
|
hidrogénszilikát
|
0,0655 g.
|
|
összesen
|
2,4136 g.
|
|
Szabad szénsav
|
2,4077 g.
|
|
Hőmérséklete
|
11,2oC.
|
A forrás tulajdonosa Kempelen Imre. Az ugyanottani
Stefánia-forrás hasonló alkotásu, de szénsavban szegényebb.
2. M. (Mackendorf, Muckendorf), kisközség Nagy-Küküllő
vmegye kőhalmi j.-ban, (1891) 1206 magyar és oláh lakossal.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német