Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mohács... ----

Magyar Magyar Német Német
Mohács... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mohács

nagyközség Baranya vmegye mohácsi j.-ban, a Duna partján, (1891) 2388 házzal és 14 403 lak., közte 7991 magyar, 2173 német, 1330 horvát és 2775 szerb; hitfelekezet szerint 11 108 r. kat., 774 gör. kel., 1546 ev. ref. és 900 zsidó. M. a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal, kir. közjegyzőség, csendőrszakaszparancsnokság és pénzügyőrség székhelye, van ferencrendi szerzetháza, többféle egyesülete és társulata, takarékpénztára, 2 gőzmalma, téglagyára, gépgyára, ipartestülete és iparostanonciskolája. Itt jelenik meg a Mohács és Vidéke c. hetilap (XV. évf.). Van gőzhajó- és vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. M. forgalma is igen élénk, amennyiben nemcsak a pécsi kőszén nagy része itt kerül hajóra, de gabonakereskedelme is igen élénk. 1893 szept. 23. királyunk, Vilmos német császár, Albert szász király, Lajos bajor herceg több főherceg kiséretében tartottak itt nagy vadászatot.

Történelmünkben két csatát neveznek M. nevéről. Az elsőt, az u. n. mohácsi vészt (1526 aug. 9.) II. Lajos vívta I. Szulejmán török szultánnal, aki 1521. elfoglalta Belgrádot és Sabácot. 1524. fenyegette Lajost, hogy a folytonos békeszegés miatt elfoglalja majd Magyarországot és Németországot. A háboru hirére Lajos segítségért folyamodott az európai fejedelmekhez, de csak VIII. Henrik angol király küldött segélyt, továbbá a pápa 50 000 aranyat, azonban sem V. Károly, sem Ferdinánd nem tettek semmit. Az 1526 ápr. végére összehivott országgyülés máj. 1. megszavazta a hadi adót és elhatározta, hogy a nemesek necsak személyesen jelenjenek meg, hanem annyi katonát is állítsanak, amennyit csak tudnak. E határozatnak nem volt nagy foganatja. A király Szapolyai János erdélyi vajdához futárt menesztvén, jul. 20. indult el Budáról csekély sereggel, mely útközben 12 000-re nőtt. Aug. 16. nevezte ki a sereg vezéreiül Szapolyai Györgyöt és Tomorit, aki nagyon vonakodott a vezérséget elfogadni. Az urak nagy többsége Mohácsot választotta a csata szinhelyéül. A magyar sereg, mely 24 800 emberből állott és 80 ágyuval volt felszerelve, aug. 29. egészen délutánig csatára készen állott. A törökök, akik a Mohácstól délre eső síkot egészen elfoglalták, csak másnap akartak támadni Ibrahim nagyvezér vezetése alatt; addig pedig Bali bég Nyárad felől megkerülte a magyarok balszárnyát, amit ezek csak délután vettek észre. Ibrahim seregének fölfejlődése a magyarokat ágyuik elsütésére birta, ugy hogy a csatát meg kellett kezdeni. A magyarok első csatavonala szétszórta az európai török sereget, mely még nem volt rendbe állítva. Mikor azonban a második csatavonal, melyben a király is helyet foglalt, összeütközött a török sereg zömével, megfordult a kocka; a balszárny hátrálni kényszerült Bali bég elől, aki oldalról lepte meg őket. a tulnyomólag lovasokból álló tömeg futás közben mind jobban a Duna felé szorult, amelynek ingoványaiban lelték véget a harcnak, melynek nagyságát csak a következő napon lehetett megitélni. 24 000 magyar veszett el, köztük Romort, 5 püspök, 16 zászlós úr és maga a király, aki menekültében belefut a Csele patakba.

A második csata (1687 aug. 12.) voltaképen Siklósnál, a Harsány lejtőin ment végbe Károly lotaiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni herceg egyesült hadtestei és Szulejman török nagyvezér serege között. A császári vezérek az Eszék körül táborozó nagyvezért azzal akarták ütközetre birni, hogy futást szinlelve, átkeltek a Dráván és Mohács felé húzódtak. A nagyvezér, követve őket, az 1526-iki mohácsi szerencsétlen csata szinhelyének közelében, a Karasica patak melletti Baranyavárnál táborozott. Károly lotaiai herceg azonban Mohácsról Siklósra, a harsányi lejtőre vonult és csak itt bocsátkozott ütközetbe. Az 50 000-nyi magyar és a 60 000-nyi török sereg összecsapása az utóbbinak teljes vereségével végződött. 8000 török elesett, sokan menekülés közben a Karasicába és a Drávába fultak, körülbelül 7000-én a magyaroktól elfogattak. A győzők birtokába jutottak igen nagy zsákmánynak is. A diadal teljes kiaknázását (Belgrád visszaszerzését) csak a vezérek közti viszálykodás akadályozta meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is