Mohilev

(Mogilev), 1. kormányzóság európai Oroszország Ny-i részében, Vitebszk, Szmolenszk, Csernigov és Minszk között, 48 047 km² területtel, 1 445 110 lak. É-i kisebb része emelkedettebb, a Valdai-fensík ágai nyulnak belé, legnagyobb magaslatai 245-275 m. magasak, D-i kisebb része alacsonyabb és minként Minszk egy része a poljesszie-vidékhez tartozik. Vizekben rendkivül gazdag; folyóinak és patakjainak számát 1000-nél többre becsülik; ezek közül a legtöbb a Dnyepr, kisebb része a Ny-i Dvina környékéhez tartozik. Az évi középhőmérsék M. városban 5,2°. A földnek 315-a szántó, 11%-a rét és 35%-a erdő. A kormányzóság 11 járásra oszlik; ezek: M., Bikhov, Fomel, Gorki, Klimovicsi, Msztiszlavl, Orsa, Rogacsev, Szjenno, Csausszi és Cserikov. - 2. M. v. Dnyepr-N., az ugyanily nevü kormányzóság és járás fővárosa, kat. és ortodox érsek székhelye, a Dnyepr mindkét partján, ahol a Dubravenka ömlik belé, (1893) 45 430 lak., jelentékeny bőrgyártással és élén folyami kereskedéssel; több középiskolával, bábaiskolával és muzeummal. A 4 részre (Sztaroje-Mieszto, Bikhovszkaja, Skooliscse és Moszkvai) osztott város jelentékeny épületei az 1679. való városháza 8-szögü toronnyal; a kat. székesegyház a feltámadást ábrázoló márvány csoporttal, Antokolszki szobrász művével; a szt. Józsefről elnevezett ortodox székesegyház. A XIV. sz.-ban Litvániához, a XV. sz. óta Lengyelországhoz tartozott. Az oroszok először 1654., végleg 1772. foglalták el. - 3. M. v. Dnyeszter-M., az ugyanily nevü járás székhelye Podolia orosz kormányzóságban a Dnyeszter és Derla összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 29 340 lak., gyertyaöntéssel, faggyukészítéssel, bőrcserzéssel, szesz- és sörgyártással, gabona-, len-, fa-, pálinka- és épületfakereskedéssel. A XVI. sz. végén alapíttatott. 1796. került Oroszországhoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon