Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mohl... ----

Magyar Magyar Német Német
Mohl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mohl

1. Hugo, német botanikus, szül. Stuttgartban 1805 ápr. 5., megh. Tübingában 1872 ápr. 1. Tübingai orvosi tanulmánya befejeztével 1828. botanikai kiképzése végett Münchenbe ment s ott korszakos dolgozatait a harasztok, cikadeák és a pálmák szárának anatomiájáról elkészítvén, 1832. Bern egyetemén a fiziologia és 1835. Tübingában a botanika tanszékét kapta meg. Legfontosabb munkái: Vermischte Schriften botanischen Inhalts (Tübinga 1845., az addig 1827 óta megjelent értekezéseinek gyüjteménye); Mikrographie, oder Anleitung zur Kenntniss und Zum Gebrauch des Mikroskops (u. o. 1846) és Grundzüge der Anatomie und Physiologie der vegetabilischen Zelle (Braundschweig 1851). Martius nagy művéhez a pálmákról sok adattal járult és 1843 óta Schlachtendallal a Botanische Zeitung szerkesztésén fáradozott.

2. M. Julius, német orientalista, szül. Stuttgartban 1800 okt. 25., megh. Párisban 1876 jan. 4. Tübingában teologiát, 1823 óta Párisban a keleti nyelveket tanulta, s 1826. a keleti irodalmak tanára volt a tübingai egyetemen. Ezután 1831-ig részint Londonban, részint Oxfordban tartózkodott, 1834. Párisba költözött, hogy a Sah-Náme fordítását a Collection orientale számára elkészítse; u. o. 1847. a College de France tanára lett, 1852. pedig megbizták a keleti nyomtatványok felügyeletével. Irta: Fragments relatifs a la religion de Zoroastre (Páris 1829); Confucii Chikig ex latina P. Lacharme interpretatione (Stuttgart 1830); Y-king ex interpretatione P. Regis (u. o. 1834-39); Lettres de Mr. Botta sur les découvertes de Khorsabad (1845). Fő munkája a Sah-Náme (Livre des rois) fordítása, mely hét kötetben (Páris 1836-37) jelent meg. Halála után az ázsiai társulat, melynek titkára, 187. pedig elnök volt, kiadta M. jelentéseit is, ily címen: Vingt-sept ans d"histoire des études orientales (Páris 1874-80). V. ö. Simpson, Julius and Mary M. (London 1887).

3. M. Róbert, német jogtudós és államférfiu, szül. Stuttgartban 1799 aug. 17., megh. Berlinben 1875 nov. 5. Göttingában, Heidelbergában és Tübingában tanult, s itt 1824. tanár, 1836. főkönyvtáros lett, de 1845. szabadelvü nézetei miatt az államszolgálatból kilépett, s a württembergi kamarába beválasztatta magát. 1847. Heidelbergában tanár, 1848. a frankfurti előparlament, majd a nemzetgyülés tagja, s rövid ideig igazságügyminiszter. Ezután ismét tanárkodott; 1857. a badeni első kamara tagja, 1861-66. szövetségi követ M. m. Frankfurtban, 1867. követ Münchenben, 1871. a Reichstag tagja. Nevezetesebb művei: Die deutsche Polizeiwissenschaft (Tübinga 1866); Gesch. u. Litter. der Staatswissenschaften (Erlangen 1855-58); Encyklopaedie der Staatswissenschaften (Freiburg 1881); Staatsrecht, Völkerrecht u. Politik (Tübinga 1860-69); Das deutsche Reichsstaatsrecht (u. o. 1873) stb. V. öl. Schulze, Robert v. M. (Heidelberga 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is