Moirák

a görög mitologiában a végzet istennői, melyek idővel számos átalakuláson mentek át. Homernál, ki csak egyes számban beszél tóluk, a Moira még nem egészen meghatározott megszemélyesítője az istenektől igazgatott, vagy fölöttük álló végzetnek; Hesiodos ellenben (Theogoniájában) már hármat ismer, s ezek később is megmaradtak: Klotho, aki az emberi élet fonalát fonja, Lachesis, aki hozzá a szöszt ereszti, és Atropos, aki végül a fonalat elvágja. A M.-at majd az Éj, majd Zeus és Themis leányainak nevezik; ez utóbbi esetben a horák nővéreinek is hivják. A képzőművészet méltósággal teljes nő-alakokban ábrázolja a M.-at, kezdetben jogarral, mint a végzet királynőit, kik egy irattekercsben olvasnak; később Klotho fon, Lachesis sorsot húz, vagy a stilussal a globusra mutat, Atropos pedig egy napórára mutat.

Forrás: Pallas Nagylexikon