Molitor

Gábor János József gróf, francia marsal, szül. Hayingenben 1770 márc. 7., megh. Párisban 1849 jul. 28. Francia katonai szolgálatba lépett, részt vett az 1792-96. hadjáratokban, s 1799. hadtestparancsnok lett. Az 1800-iki háboruban a rajnai sereget vezényelte, majd Tirolba ment s a grenoblei 7. hadosztály parancsnokságát kapta. Az 1805-iki csatákban (Vago és Caldiero mellett) kitünt, a pozsonyi béke után Dalmácia kormányzója lett s az oroszokat kivonulásra kényszerítette Raguzából. 1807. a svédek elleni háboruban elfoglalta Stralsundot, s ekkor Napoleon császár Pomeránia főkormányzóságát és grófi méltóságot adott neki. 1809. Masséna fővezérsége alatt kitünt Wagram és Aspern mellett; 1811-13 Hollandiában, 1814. Macdonald alatt harcolt, majd meghódolt a Bourbonoknak, s a gyalogság főfelügyelője lett. A száz nap alatt Napoleonhoz pártolt, miért a restauráció után elvesztette, de már 1818. ismét visszanyerte állását. 1823, a spanyol háboruban visszaverte és megadásra kényszerítette Ballesteres tábornokot; ezért 1824. Franciaország marsaljává és pairré nevezték ki. 1847. a párisi rokkantak házának parancsnoka lett, s mint ilyen halt meg; emlékének Nancyban szobrot emeltek.

Forrás: Pallas Nagylexikon